LKG Leövey Klára Gimnázium / Iskolánkról

Pedagógiai program, 1998


Elôszó
Bevezetô
Céljaink
Tantárgyszerkezet
Egyéni szándékok, lehetôségek
Ellenôrzés, értékelés
Munkarend
Tanulók felvétele
Tanórákon kívül

Elôszó

Az 1993. évi Közoktatási Törvény értelmében minden iskolának el kell készítenie Pedagógia Programját, azaz rögzítenie kell azokat az alapelveket, melyek alapján oktató-nevelô tevékenységét végzi. Ez a külsô "kényszer" összetalálkozott a jelenlegi iskolai gyakorlat megreformálását óhajtó belsô igénnyel, hiszen számos probléma került felszínre a ma érvényes központi programok 1987-es bevezetése óta. Gondolunk itt a tanulói túlterhelés fokozódására, a tananyag-tartalmak elavulására, új ismeretkörök, és globális problémák megjelenésére, az iskolarendszer átalakulására stb. Talán a legnagyobb kihívás, mellyel a közeli jövôben meg kell küzdenünk, az a középfokú oktatás tömegessé válása. Demográfiai és egyéb okok következtében egészen rövid idôn belül a megfelelô korú népesség háromnegyede, négyötöde érettségit adó iskolatípusban fog tanulni. Amennyire örvendetes ez a jelenség - az általános képzés hosszabbá válása - az ország szempontjából, annyira sok problémát, gondot vet fel az egyes iskolákban; hiszen a gimnáziumok tradíciói és gyakorlatuk szûkebb bázisú képzést feltételeznek. A középfokú iskolázás általánossá válásával párhuzamosan nyilván erôteljesen csökken annak felsôfokra irányultsága, s ez összekapcsolódik más tendenciákkal is, így megfigyelhetô a pedagógia évszázados kereteinek oldódása: lazulnak az osztály, a tanóra, a tanév kötöttségei; a szelekció késôbbre - felsôbb évfolyamokra - tolódik.

Hogy ez a jövônk szempontjából meghatározó jelentôségû munka iskolánkban minél megalapozottabb, az igényeknek és lehetôségeknek minél jobban megfelelô lehessen, már 1994-ben nagyszabású felmérésbe kezdtünk az ELTE BTK Neveléstudományi Tanszékével. A vizsgálat keretében a gimnáziumunkkal szembeni elvárások, igények, vélemények feltérképezése zajlott le; szülôi, tanulói, fenntartói "oldalról" egyaránt. (LKG Évkönyv, 1995/96.) A felmérés adataiból kiindulva átgondoltuk és rögzítettük oktatási és nevelési céljainkat, az iskolai élet szervezésének kérdéseit. Gondolnunk kell azonban arra is, hogy ez a program hosszú átmeneti idô során kerül bevezetésre s gyakorlatilag folyamatosan változni fog.

Pedagógiai Programunk elkészítésénél természetesen figyelembe vettük a Közoktatási Törvény paragrafusait, a Nemzeti Alaptanterv elôírásait, az Érettségi Vizsgaszabályzatot, gimnáziumunk Alapító Okiratában foglaltakat, a diákjaink és szüleik körében végzett átfogó vizsgálat eredményeit. Mindezek alapján Pedagógiai Programunk kialakításánál az alábbi fô szempontokat érvényesítettük:

  • legyen valóban helyi, azaz iskolánk diákjainak érdekeit szolgálja,
  • messzemenôen vegye figyelembe az életkori sajátosságokat, így
  • csökkentse tanulóink egyértelmû túlterhelését,
  • mind nevelési, mind oktatási tartalmát tekintve legyen korszerû, jövôre orientált,
  • állítsa elôtérbe a minôségi követelményeket.

A fenti szempontoknak csak úgy tudtunk megfelelni, hogy - természetesen tanulmányozva más iskolák tapasztalatait, szakirodalmat, tantervi forrásokat - önálló, saját dokumentumokat készítettünk, nevelôtestületünk tagjainak többségét bevonva az alkotó munkába.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Bevezetô

A Leövey Klára Gimnázium több mint 120 éve mûködik - különbözô neveken és formában - a középsô Ferencvárosban. Egykor Ranolder Intézetként, majd középfokú tanítóképzôként, 12 évfolyamos iskolaként, leánygimnáziumként, s végül 4 évfolyamos gimnáziumként szolgálta a nevelés, oktatás ügyét. Jelenlegi oktatási-nevelési rendszere az iskola hagyományaira építkezve, tapasztalatainkat felhasználva, és egyben a "külvilág" változásaira reagálva alakult ki. Ez a rendszer - amely egyesíteni igyekszik a tagozatos és fakultációs képzés elônyeit - rugalmas, hiszen egyrészt kialakításakor arra törekedtünk, hogy diákjaink (esetleg tanulmányaik során változó) érdeklôdésüknek, elôképzettségüknek, pályaválasztási szándékaiknak megfelelô oktatásban részesülhessenek, másrészt követni képes az iskola szûkebb és tágabb környezetében lezajló változásokat, reagálni tud az újonnan felmerülô igényekre.

Lényegében stabil nevelôtestületünk eddigi tevékenysége bizonyította, hogy alkalmas a jövô egyre bonyolultabbá váló szakmai feladatainak megoldására, a szükségessé vált folyamatos innovációra. (Ennek példája, hogy nevelôtestületünk - a Kôrösi Csoma Sándor Általános Iskola pedagógusaival közösen - még 1992-ben kidolgozta egy hatévfolyamos, általános képzésre épülô, szakirányú képzést is folytató többfunkciós gimnáziumi modell koncepcióját, tanterveit, mely tantervcsomag a MKM Közoktatás-fejlesztési Alap pályázatán díjazott lett, bevezetését az MKM engedélyezte.) Pedagógusgárdánk magasan kvalifikált: valamennyien egyetemi végzettségûek, számosan rendelkeznek több diplomával, tudományos fokozattal. Testületünknek lassan egy évtizede vannak idegen anyanyelvû tagjai, gyakorlatilag minden idegen nyelv oktatásához biztosítottak az anyanyelvi lektorok. A nevelômunka optimális feltételeinek megteremtését gazdasági, ügyviteli, technikai munkatársaink biztosítják, egy részük szintén felsôfokú végzettségû.

Iskolánk viszonylag kedvezô tárgyi feltételekkel rendelkezik, elsôsorban a 80-as évek második felében végrehajtott átépítés eredményeképpen. Tágas épületünk (~10 m2/fô) gyakorlatilag minden tárgyhoz tartalmaz szaktantermeket, szaktanári dolgozószobákat, szertárakat; található benne könyvtár, ebédlô, diákklub, büfé, stúdió, díszterem ("Kodály-terem") stb. Természetesen technikai felszerelésünk folyamatos korszerûsítésre szorul, hiszen az utóbbi évek korlátozott pénzügyi lehetôségei miatt az állomány egy része mind erkölcsileg, mind fizikailag elavult (videók, fénymásolók, számítógépes hálózat). A Pedagógiai Programunkban kiemelt szerepet játszó egészséges életmódra nevelés, a törvény által elôírt mindennapi testnevelés lehetôségének megteremtéséhez az önálló tornaterem biztosítása nem halogatható feltétel!

Iskolánk létének több mint századnyi ideje alatt mindig a köz szolgálatában állott, a jó, igaz értelemben vett tömegoktatás volt a vállalt feladata, rendszertôl és fenntartótól függetlenül. A diákok szeretete és a szakma tudása alkalmassá tette nevelôit - a történetében nem egyszer elôforduló nehéz, vagy nehézzé tett periódusokban is - a társadalmi igényekhez való alkalmazkodásra, esetleg az azok nevében fellépôk ellenében az igazi értékek képviseletére. Ez az a tradíció, mely ma is él gimnáziumunkban, s mely alapot jelent, biztonságot nyújt a következô évekre, évtizedekre.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Céljaink

Célunk egy olyan iskola megteremtése, mûködtetése

  • mely minden tanulónk számára érvényes, azaz ma szükséges és a jövôben fejleszthetô tudást ad mindenkinek - képességei, szándékai szerint,
  • melynek mûködési szabályai átláthatóak, nyilvánosak,
  • mely az "iskolahasználók" megelégedésére, azok igényeinek figyelembe vételével mûködik, ·
  • melyben tanuló és tanár jól érzi magát, mert értelmes munkát végezhet, ·
  • melyben nem csak "tankönyvi" ismeretet tanul a diák.

E céloknak leginkább egy többfunkciós gimnáziumi modell felel meg, melynek fôbb jellemzôi az alábbiak:

  • Tanulóinkat felkészítjük az érettségire; kiemelt feladatunk a felsôfokú továbbtanulás megalapozása, ugyanakkor célunk tanulóinknak a munka világába való beilleszkedésének segítése is. Képzésünk elágazási lehetôségeket tartalmaz a felsôoktatás, illetve a szakmai képzés irányába, úgy hogy az egyes fakultatív irányok (beleértve a felsôoktatásra való felkészítés és a szakmai képesítés különbözô elágazásait) azonos szocializációs értéket képviseljenek, azaz a polgári nevelés alapvetô értékeit azonosan magas szinten közvetítsék.
  • Gimnáziumunk általános mûveltséget megalapozó iskola, mely két, egymásba fokozatosan átnövô szakaszból áll, hiszen más jellegû képzést, pedagógiai munkát, törôdést igényel egy 12-13 éves gyermek és egy 17-18 éves ifjú. Az egységes alapozó idôszakot egy alternatívákat nyújtó, differenciált záró szakasz váltja fel. Míg az alapozó részben az órákon mindenki számára szükséges ismereteket nyújtó tantárgyakat tanulnak a diákok, addig a záró idôszakra a fakultatív, választható tárgyak jelentôs aránya a jellemzô.
  • Az általános képzés tananyagában prioritásként vesszük figyelembe az úgynevezett minimális kompetencia területén legalább egy idegen nyelv vizsgaszintû elsajátítását, az informatika alapjainak megtanulását, minimális mozgáskultúra kialakítását. A differenciáló szakasz képzési tartalmának kialakításában figyelembe vesszük a felmerülô (s teljesíthetô) igényeket, azok változásait.
  • A tanulás megszerettetése, a tudás tisztelete akkor érhetô el, ha megtanítjuk diákjainkat tanulni, képessé tesszük ôket az önálló ismeretszerzésre, a megújuló követelményekhez való alkalmazkodásra. A tanítási-tanulási folyamatban ezért nagy teret biztosítunk a tanulói öntevékenységnek, az önálló munkának. Diákjaink kezét fokozatosan elengedve állítjuk ôket döntések elé, úgy, hogy a "játékszabályok" (követelmények) mindig ismertek, tiszták legyenek elôttük. A sokrétû (elsôsorban felsôbb osztályokra jellemzô) ismeretszerzési mód (szeminárium, konzultáció, stb.) mellé természetesen szükségesek az értékelés, minôsítés adekvát formái is (vizsgák, pályamunkák, standardizált tesztek, stb.).
  • Az iskola nevelési rendszerébe szervesen beleilleszkednek a tanulói öntevékenység hagyományos tantárgyakhoz nem közvetlenül kapcsolódó formái is, hiszen ezen tevékenységek számos ismeretszerzési, személyiségfejlôdési lehetôséget hordoznak magukban, s a nevelési funkció mellett a kötetlenebb, szabadabb keretek javítják a közérzetet, komfortérzetet teremtenek. Nevelési rendszerünk – mely az életkori sajátosságokat figyelembe véve döntôen a kisközösségek öntevékenységére, aktivitására, együttmûködésére épít – elôsegíti az emberi kapcsolattartás normáinak elsajátítását, a szûkebb és tágabb környezethez való kötôdést, a mások iránt való nyitottság kialakítását.
  • Az iskola szocializációs funkciója megköveteli, hogy az elsajátított ismeretanyag birtokában diákjaink legyenek képesek eligazodni a társadalmi és természeti környezetben, ismerjék az emberiség globális problémáit, azokban az egyén, az állam, a társadalom felelôsségét, a lehetôségeket és korlátokat. Ismereteik szolgáljanak eszközként az "Életben" való eligazodáshoz; a testileg-lelkileg egészséges, harmonikus személyiség kialakulásához. Ennek érdekében jelennek meg a kötelezô tantárgyak között olyan ismeretkörök, mint a társadalmi-gazdasági ismeretek, vagy a lélektan – ezzel is elôsegítve a "felelôs állampolgár" szerepére való felkészülést.
  • Diákjaink megismerik nemzeti kultúránkat, összekapcsolva az európai, humanista értékrend elsajátításával, az egyetemes kultúra eredményeinek megismerésével, azok iránt való nyitottsággal. Biztosítjuk az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését, azok erkölcsi és mûvelôdéstörténeti tartalmának tárgyszerû és elfogulatlan ismertetését úgy, hogy igazságukról nem foglalunk állást, vallási és világnézeti kérdésekben semlegesek maradunk.
  • Programunk figyelembe veszi azt a nagyon fontos tényt, hogy diákjaink az iskolában nemcsak az életre készülnek, hanem élnek is. Ennek megfelelôen feladatunknak tekintjük a kiegyensúlyozott életkörülmények kialakítását, a tanulók igényeinek, motivációinak figyelembe vételét, úgy hogy életkorukkal növekvô döntési lehetôséggel (és felelôséggel!) ruházzuk fel ôket, melyekkel a pedagógusok segítik élni diákjainkat.
  • A szakmai-gyakorlati képzés iránt határozott igény mutatkozik mind diákjaink, mind szüleik részérôl: érettségi vizsga utáni (13.) szakmai évfolyamon elégítjük ki ezt az igényt.

E céloknak leginkább a hatévfolyamos képzés (7-12.) felelne meg, de középtávon mindenképpen fenntartandó a négyévfolyamos képzés is, hiszen az általános iskolák jelentôs része nyolc évig oktatja diákjait, akik között szép számmal találhatók késôbb érô gyermekek, s számukra is biztosítani kívánjuk a továbbtanulás lehetôségét.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Tantárgyszerkezet

Gimnáziumunk tantárgyi rendszerének összeállításánál kiemelt figyelmet fordítottunk az életkori sajátosságokra, ezzel összefüggésben a terhelés optimális mértékének megállapítására, az ismeretanyag korszerûsítésére, illetve a döntési pontok biztosítására.

Ennek megfelelôen – alapvetôen egységes folyamatként megvalósuló – képzési rendszerünk három fô szakaszra tagolható.

Szakaszok

  • Az alsó középfokon (7-10. évfolyam) az alapozó szakasz (7-8. évfolyam) feladata az egységes, általános képzés az egyéni különbségek, törekvések feltérképezésével, az esetleges hátrányok csökkentésével, intenzív nyelvtanulással, az informatika alapjainak megtanulásával, négyévfolyamos képzés esetén ez a 9. évfolyamon történik, intenzív formában. A 9-10. évfolyamon az alapképzés folytatása mellett már bizonyos mértékû, fokozatos differenciálás is történik, elsôsorban az érdeklôdés figyelembe vételével, annak érdekében, hogy diákjaink mélyebben, több oldalról ismerhessék meg a választott területet, s ezáltal késôbbi választásaik megalapozottabbak lehessenek. A képzési szakasz végén – igény esetén – alapvizsga tehetô, azonban ez nem feltétele a továbbhaladásnak.
  • A felsô középfokon (11-12. évfolyam) fokozott mértékben törekszünk az egyéni igények figyelembe vételére, az önálló tanulói munka feltételeinek megteremtésére. Ennek megfelelôen diákjaink "felsôoktatási" illetve "gyakorlati" fôirányokon belül konkrét specializációt választhatnak. A felsô középfok érettségi vizsgával zárul.
  • A szakképzô szakaszra az érettségi vizsgát követôen, a 13. évfolyamon kerül sor, az arra jelentkezô tanulók számára. Diákjaink iskolarendszerû képzés (tanulói jogviszony) keretében sajátítják el a választott szakmát, a tanév végén az OKJ (Országos Képzési Jegyzék) elôírásainak megfelelô szakmai vizsgát tesznek.

A fenti szakaszolásnak megfelelôen a gimnáziumunkban oktatott tárgyakat

  • kötelezô
  • választható
  • szakmai

jellegük szerint csoportosítva ismertetjük.

Komplexitás

Tantárgyaink egyik fontos jellemzôje, hogy bizonyos mûveltségi területek tananyagát komplex módon közvetítik a tanulóknak. Tanterveinkben különös súlyt fektettünk arra, hogy mind a reál, mind a humán tantárgyakat egymással összhangban tanítsuk. Szeretnénk elérni, hogy diákjaink lássák: egységes természettudomány van, amelynek különbözô vetületeit a fizika, a matematika, a kémia és a biológia órákon tanulják, s egységes humán tudomány van. Az emberi kultúra értékei: a zene, a képzômûvészet, az irodalom egymással összhangban fejlôdtek, s fejlôdésük nagyban összefügg az emberiség történelmének periódusaival. A komplex oktatásra való törekvés figyelhetô meg például a természetrajz, vagy a tudománytörténet tárgyak bevezetésében, de abban is, hogy az etikai kérdéseket különbözô történelmi és irodalmi korszakok konkrét példái segítségével tárgyaljuk a történelem és a magyar irodalom tantárgyak keretében. A tanulók mindennapi életében felmerülô etikai problémák megtárgyalása pedig az osztályórákon történik. E megközelítésnek megfelelôen a NAT ismeretköreit többnyire a hagyományos tantárgyakba integrálva tanítjuk:

  • a társadalmi és gazdasági ismereteket (alsóbb évfolyamokon) a történelembe
  • az egészségtant a biológiába
  • a táncot a testnevelésbe és az ének-zenébe
  • a drámát a magyar nyelv és irodalomba
  • a mozgóképkultúrát és médiaismeretet a vizuális kultúrába
  • a könyvtárhasználatot a magyar nyelv és irodalomba, informatikába
  • a pályaorientációt az osztályórákba.

Gyakorlat

A fentiekbôl is következik tantárgyaink másik meghatározó jellegzetessége, gyakorlati orientációjuk. Mindenkinek szüksége van bizonyos praktikus ismeretekre életének viteléhez. Tárgyainkban ez a gyakorlati megközelítés jelen van, hiszen tanulóink megismerkednek a számítógépek használatával, a könyvtárhasználattal, a társadalomban való eligazodáshoz szükséges gazdasági, politikai, pszichológiai ismeretekkel. Megtanulják hogyan tervezzék meg tevékenységeiket, hogyan dokumentálják, "jegyzôkönyvezzék" azokat. Ezen okok miatt építettük be a háztartástan elemeit a biológiába, kémiába; a technika vívmányainak megismerését a fizikába, kémiába, informatikába; az emberismeret témaköreit a biológiába, humán tárgyakba, s ezért szerepelnek a tantárgyak listájában a társadalmi-gazdasági ismeretek és a lélektan.

Az egyes tantárgyak oktatási programjának megfogalmazásánál az életkori sajátosságokon, az egyéni igényeken, a pedagógiai alapelveken kívül természetesen figyelembe vettük a tárgyak sajátos, szakmai jellemzôit is.

A képzés tartalma minden mûveltségterületen megfelel a NAT elôírásainak, az érettségi követelményeinek.

Kötelezô tárgyak

A hat (négy) év alatt oktatott, kötelezô tárgyakat az alábbi táblázat tartalmazza, melybôl kiolvashatók az egyes tárgyak heti óraszámai. A közölt óraszámok a tárgyak többségénél a kétszintû érettségi középszintjére való felkészülést teszik lehetôvé.

 
7.
8.
9.
10.
11.
12.
Tantárgy    
H
R
H
R
   
magyar nyelv és irodalom
3
3
3+1
3
3+1
3
4
4
történelem
2
2
3+1
3
2+1
2
3
3
társadalmi-gazdasági ism.            
1
2
elsô idegen nyelv
4
4
4
4
4
4
3
3
második idegen nyelv        
3
3
3
3
matematika
4
3
3
3+1
3
3+1
3
3
természetrajz
4
             
tudománytörténet            
2
2
fizika  
2
2
2+1
2
2+1
   
kémia  
2
2
2+1
2
2
   
biológia  
2
2
2+1
2
2
   
lélektan            
1
1
földrajz
1
2
2
2
2
2
   
ének-zene
1
1
1+1
1
1+1
1
1
 
vizuális kultúra
1
1
1+1
1
1+1
1
1
1
testnevelés
3
3
3
3
2
2
3
3
informatika
2
 
2
2
 
0+2
   
összesen
25
25
28+4
28+4
27+4
27+4
25
25

Megjegyzések a táblázathoz:

  • H= humán, R= reál orientáció.
  • Dôlt betûkkel jelöltük a táblázatban a 9-10. évfolyamon az orientációk keretében választható többlet órákat.
  • Csoportbontásban oktatjuk az idegen nyelveket, matematikát, informatikát, illetve a záró szakasz választható tárgyait.
  • "Elsô" idegen nyelvek: angol, német, francia, spanyol.
  • "Második" idegen nyelvek: francia, orosz, spanyol, angol, német, latin.

Választható tárgyak

Nagy jelentôséget tulajdonítunk annak, hogy diákjaink dönthessenek képzésük egyes részeirôl, tehát megválaszthassák (és megváltoztathassák) tárgyaik egy részét. E célt a választható ("fakultációs") tárgyak szolgálják, amelyek – a fentiek értelmében– elôször a 9. évfolyamban jelennek meg. A fakultáció lehetôséget teremt egyfajta iskolán belüli átjárhatóság, irányváltás megteremtésére is. Természetesen – különösen a 11-12. évfolyamon – az egyes tanévekben más és más tantárgyak oktatására fog sor kerülni, hiszen itt jelentôs szerephez jut a diákok választása, a feltehetôen változó igény-rendszer.

9-10. évfolyamon:

Az óraterv értelmében – a választható órakeret terhére – diákjaink választhatnak a "humán", "reál" fôirányok közül. A humán orientáció keretében diákjaink emelt óraszámban tanulják a magyar nyelv és irodalom, történelem, ének-zene, vizuális kultúra tárgyakat. A reál "tagozatos" tanulók matematika, fizika, kémia, biológia, informatika tárgyakból részesülnek több órából.

11-12. évfolyamon:

Emelt szintû (felvételi) "szakirányban":

A szakirány feladata a kétszintû érettségi vizsga emelt, felsô szintjére, a felvételi vizsgára való felkészítés. Nem titkolt célunk a diáknak, szülôknek egyaránt nagy terhet jelentô "külsô" elôkészítôk kiváltása. A fakultációk tananyagának összeállításánál az emelt szintû érettségi követelményeket vettük figyelembe.

Gyakorlati (munkába állást elôsegítô) "szakirányban":

A szakirány célja – az Oktatási Törvény értelmében – a diákok munkába állásának elôsegítése, a szakmai képzés elôkészítése. Az aktuális, adott évben érvényes fakultációs kínálatot– a munkaerôpiac változásait figyelembe véve– a tanulói igények alapján alakítjuk ki. E körbe tartozónak tekinthetôek jelenlegi kínálatunkból az informatikai, közgazdasági, környezetvédelmi fakultációk.

Érettségi felkészítô:

Bizonyos tárgyak esetében szükséges külön érettségi felkészítô fakultációk mûködtetése. Indokolt ez a 10. évfolyamon záruló tárgyak (pl. földrajz, informatika, fizika, biológia, kémia), vagy az alacsony óraszámú tárgyak (ének-zene, vizuális ismeretek, stb.) esetében.

Érettségi vizsgára felkészítô válaszható tárgyak:

 
11. évf.
12. évf.
 
középfok
emelt
középfok
emelt
magyar nyelv és irodalom  
+2
 
+2
történelem  
+2
 
+2
1. idegen nyelv  
+2
 
+2
2. idegen nyelv  
+3
 
+3
matematika  
+3
 
+3
fizika
2
3
2
3
kémia
2
3
2
3
biológia
2
3
2
3
földrajz
2
 
2
 
ének-zene  
+3
 
3
vizuális kultúra
+5
+5/7
+5
+5/7*
testnevelés  
+2
 
+2
informatika
2
2
2
4
közgazdaságtan
2
 
2
 
környezetvédelemi alapismeretek
2
 
2
 

A fakultációs csoportokban a képzés legalább 8 fô jelentkezése esetén indul meg. Egy tanuló legfeljebb az érettségi tárgyak számának megfelelô fakultáción vehet részt.

Legalább 10 fô igénye, érdeklôdése esetén más – képzési, nevelési céljainknak megfelelô – ismeretkörök oktatását is megszervezzük.

Szakmai képzés

Minden évben számos olyan végzôs diákunk van, aki nem kíván felsôfokon továbbtanulni, illetve sikertelen felvételi vizsgát tesz. Számukra jelent segítséget az érettségi utáni, intézményen belüli szakmai képzés megszervezése, melyre igen markánsan fogalmazódtak meg az igények mind az említett felmérés keretében, mind az Iskolaszék részérôl.

A képzés gyakorlat-orientált, közvetlenül is felhasználható ismereteket nyújt. A szakmai képzésre az érettségi vizsga letétele után jelentkezhetnek a diákok. A képzés nappali jellegû, a tanulók hozzávetôlegesen évi 1000 óra képzésben részesülnek, melynek végén OKJ szerinti szakmai vizsgát tehetnek. (Részletesebben a "Szakmai képzés" fejezetben ismertetjük a képzést.)

Jelenleg (és középtávon) iskolánkban a következô OKJ (Országos Képzési Jegyzék) által elismert szakmák oktatását tudjuk biztosítani:

Ügyintézôtitkár II.

A középfokú ügyintézôtitkár (OKJ: 52 3404 04) megfelelô mélységû számítógép-kezelési és szövegszerkesztési, gépírási, titkári, gazdasági, jogi, nyelvmûvelés- és beszédtechnikai ismeretek, valamint idegennyelvtudás birtokában hazai és idegen érdekeltségû cégeknél (gazdálkodó egységeknél) ügyintézô és titkári feladatokat lát el, elsôsorban középszintû vezetôk mellett, illetve nagyobb intézményeknél, gazdálkodó egységeknél titkárságon munkatársként.

Számítástechnikai szoftver üzemeltetô

A számítástechnikai szoftver üzemeltetô (OKJ: 52 4641 03) legyen alkalmas a gazdasági és társadalmi élet szinte teljes vertikumában (az államigazgatásban, az oktatási és egészségügyi intézményekben, az ipari és mezôgazdasági termelésben, kereskedelemben stb.), az adott területhez kapcsolódó irodai és ügyviteli munkában, a gazdálkodó egységek tartalmi és adminisztratív munkájában alkalmazott szoftverek biztonságos, gyakorlott üzemeltetésére. Elméleti felkészültsége legyen elegendô ahhoz, hogy fogadóképes legyen a képzés során megismert szoftverek új változatainak alkalmazására.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Egyéni szándékok, lehetôségek

Ahhoz, hogy gimnáziumunk minden diákunk számára érvényes, fontos tudást nyújtson, szükséges az érdeklôdés, egyéni célok, elôképzettség, képesség, tehetség figyelembe vétele; a differenciált képzés.

ÉRDEKLôDÉS

Az érdeklôdés, pályaorientáció szerinti differenciálás érdekében képzési rendszerünk két fô elágazási pontot (s egyben döntési lehetôséget) tartalmaz. Diákjaink

  • a 9-10. évfolyamon választhatnak a "humán" és "reál" fôirányok közül annak érdekében, hogy mélyebben, több oldalról megismerhessék a választott területet, s ezáltal késôbbi választásaik megalapozottabbak lehessenek,
  • a 11-12. évfolyamon "felsôoktatási" illetve "gyakorlati" fôirányokon belül konkrét specializációt választhatnak, közép- illetve emelt szinten. ·

Az eredményes munka érdekében indokolt, hogy az egyes emelt szintû csoportokba csak korábban megfelelô eredményt elért tanulók kerülhessenek felvételre. A fakultációs választás a 11. évfolyam végén különbözeti vizsgával módosítható.

TEHETSÉGGONDOZÁS

A tehetséggondozás részben tanórákon, részben azokon kívül valósul meg.

Szorgalmazzuk tanulóink részvételét a tanulmányi versenyeken (iskolai szinttôl egészen az országos versenyekig). A versenyekre való felkészítés érdekében egyéni (1-3 fôs) foglakozásokat szervezünk diákjaink számára.

Kiemelkedô tehetségû, eredményes diákjaink számára megteremtjük az önálló munka, az egyéni ütemben való haladás lehetôségét.

A szaktárgyakhoz kapcsolódó szakkörök, szaktáborok szintén a tehetséggondozás célját szolgálják, hasonlóan a hagyományos diákkörökhöz (énekkar, színjátszó kör, újság-szerkesztôség stb.).

HÁTRÁNYOK

A hátrányok, tanulási nehézségek leküzdése, enyhítése érdekében mind a tanórákat, mind azon kívül esô tevékenységeket igénybe kell vennünk. Fontos szerep jut itt az alsóbb évfolyamokon az napközis, illetve tanulószobai foglalkozásoknak.

Induló osztályainknál fontos a kiindulási helyzet pontos feltérképezése (legalábbis a kötelezô érettségi tárgyakból). Az elôképzettségben mutatkozó hátrányok csökkentése és a felzárkóztatás érdekében intenzív kiscsoportos foglalkozásokat ("tanulószobát") szervezünk, melyen a részvétel – szaktanári javaslatra – kötelezô.

Fontos, hogy diákjainkat megismertessük a megfelelô tanulási módszerekkel, elsôsorban az osztályfônöki órák keretében. (Ez szintén a kezdô évfolyamokon sürgetô.)

ALAPVIZSGA

Itt említendô az alapvizsgára való felkészítés is: a vizsgára jelentkezô tanulók kiscsoportos keretben kapják meg azokat az ismereteket, melyeket helyi tantervünk nem tartalmaz.

GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM

Az iskola nem zárt világ: falain belül is megmutatkoz(hat)nak a a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási nehézségek; sôt esetenként a gyermeket a családban, kortárs csoportokban érô, veszélyeztetô hatások is. Iskolánk valamennyi pedagógusa közremûködik a tanulók fejlôdését veszélyeztetô körülmények megelôzésében, feltárásában, megszüntetésében. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában kiemelt szerepük van az osztályfônököknek, illetve az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelôsnek - szoros munkakapcsolatban a pedagógiai szakszolgálatok, a gyermekvédelmi hálózat megfelelô intézményeivel.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Ellenôrzés, értékelés, minôsítés

Pedagógusaink a tanulók teljesítményét, elômenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékelik, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minôsítik, az érdemjegyekrôl a tanulót és szüleit rendszeresen értesítik. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek és a vizsgaeredmények alapján határozzuk meg. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelôtestület osztályozó értekezleten tekinti át, és a szaktanár, illetve az osztályfônök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépésérôl.

Érdemjegyek

Az érdemjegyek és osztályzatok a következôk:

  • a tanuló tudásának értékelésénél és minôsítésénél:
    • jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1)
  • a tanuló magatartásának értékelésénél és minôsítésénél
    • példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2)
  • a tanuló szorgalmának értékelésénél és minôsítésénél:
    • példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).

Módszerek

Ellenôrzési, értékelési módszereink révén szeretnénk elérni, hogy fejlôdjön a diákok kifejezô képessége, alakuljon ki a széles értelemben vett vizsgarutinjuk, mélyüljön az anyag megértése. A számonkérések ösztönözzék a tanulókat az ismeretek elsajátítására. Lehetôség szerint biztosítjuk az egyéni tempóban való haladás lehetôségét, növelve ezzel a diákok önállóságát, önbecsülését, igényességét. Az alkalmazott módszerek:

  • Folyamatosan:
    • szóban, szóbeli szöveges értékeléssel
    • írásban, írásbeli szöveges tanári értékeléssel
  • Idôszakosan:
    • diagnosztikus mérések egy-egy új anyagrész kezdetekor
    • összegzô mérések (tanév eleji, végi stb. felmérések)
    • nagydolgozatok
    • kiselôadások
    • pályamunkák, versenymunkák (fakultatív)
    • vizsgák

Minden olyan anyagrészbôl, amelybôl diagnosztikus mérés segítségével minôsítettünk, megadjuk a lehetôséget a javításra.

Az induló évfolyamokon a szaktárgyi alapfelmérés eredményérôl a szülôket tájékoztatjuk; a tanév végén pedig a bizonyítványon túlmenôen – szükség esetén –szöveges értékelést is adunk a diákok munkájáról.

Vizsgák

Vizsgarendszerünk középpontjában az érettségire, felvételire való elôkészítés áll. Minden tanuló az érettségi elôtt legalább egyszer írásban és/vagy szóban vizsgázik a kötelezô érettségi tárgyakból (magyarból, történelembôl, matematikából, idegen nyelvbôl), az érettségi szabályai szerint. A vizsga követelménye: az érettségi vizsga anyagából az adott évfolyamon (vagy évfolyamig) elvégzett tananyag. A vizsga tematikáját (témaköreit) a szaktanárok (munkaközösségek) állítják össze, és a vizsgaszabályzatunkban meghatározott módon közzéteszik. A tanulónak a választott ("fakultációs") tárgyai egyikébôl is vizsgát kell tennie, vagy "szakdolgozatot" kell készítenie.

Továbbhaladás

Diákjaink abban az esetben folytathatják tanulmányaikat magasabb évfolyamon, ha valamennyi tárgyból eleget tettek a helyi tantervünkben rögzített minimális követelményeknek. Amennyiben egy diák több mint két tárgyból e feltételnek nem tesz eleget, úgy az évfolyamot köteles megismételni, vagy eltávozhat az iskolából. Javítóvizsgát az a diák tehet, aki legfeljebb két tárgyból nem érte el a minimális követelményszintet. Tantárgy alóli mentesítést – a jogszabályban rögzített eseteken túl – az a tanuló kaphat, aki egyéni munkáját eredményesen elvégezte. Ekkor minôsítése jeles.

Magatartás, szorgalom

A magatartás és szorgalom értékelésének, minôsítésének követelményei:

  • A magatartás minôsítése az életkori sajátosságokhoz igazodva fejezi ki a közösséghez és annak tagjaihoz való viszonyt (felelôsségérzet, önállóság, a közösség érdekében végzett tevékenység, viselkedés, hangnem):
    • példás, ha a tanuló életkorának megfelelôen a házirendben foglalt követelmények szerint viselkedik, életvezetése társainak például szolgálhat,
    • jó, ha a tanuló viselkedése a házirend követelményeinek általában megfelel, és súlyosabb fegyelmi vétséget nem követ el,
    • változó, ha a tanuló magatartása több alkalommal nem felelt meg a házirend követelményeinek, és súlyosabb fegyelmi vétséget is elkövetett,
    • rossz, ha a tanuló magatartása, életvitele a házirend követelményeinek ellentmond, és a súlyos fegyelmi vétségei után alkalmazott fegyelmezô intézkedések eredménytelenek.
  • A szorgalom minôsítése az egyéni képességeket és körülményeket mérlegelve fejezi ki a tanulmányi munkához való viszonyt (kötelességtudat, cselekvôkészség, rendszeresség, pontosság):
    • példás, ha a tanuló képességeinek megfelelôen, eredményesen tanul, az órákon aktívan dolgozik, füzetei, taneszközei rendesek, tiltott segédeszközt nem vesz igénybe,
    • jó, ha a tanuló nem minden tárgyból dolgozik képességeinek megfelelôen, de jó irányú törekvései vannak,
    • változó, ha a tanuló több tárgyból képességei alatt teljesít, és javításra való törekvést sem mutat,
    • hanyag, ha a tanuló tanulmányait rendszeresen elhanyagolja.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkarend

Meggyôzôdésünk, hogy egy ilyen bonyolult, sokrétû tevékenységet folytató, gyerekek és felnôttek ágas-bogas kapcsolatrendszerén alapuló szervezet – egyszóval az iskola – nem mûködôképes világos, átlátható, megfogalmazott szabályok nélkül. A szabályrendszer két alappillére a Szervezeti és Mûködési Szabályzat és a Házirend, melyek megalkotásába, rendszeres "karbantartásába" és "üzemeltetésébe" bevonjuk valamennyi érdekeltet.

Megítélésünk szerint rohamosan változó, zaklatott korunkban az iskolának egyfajta stabilitást kell nyújtania. Törekszünk ennek biztosítására, többek között a személyi feltételek állandóságának megteremtésével, azaz lehetôségek szerint egy tanulóközösséget azonos pedagógusok oktatnak, nevelnek egy képzési szakaszon belül. E törekvésnek rendeljük alá az iskola szervezeti mûködését is.

Idôkeretek

Munkánk legfontosabb idô-egysége a tanév, mely 37 tanítási hétbôl áll. Iskolánk, osztályaink és az egyes tanulók munkáját a tanévek végén értékeljük átfogóan, a tantárgyak túlnyomó többségét is egy vagy több tanéven keresztül oktatjuk. Félévkor tájékoztatást adunk a részeredményekrôl, s sor kerülhet bizonyos tantárgyi váltásokra is. A tanév beosztásakor figyelembe vesszük a rendeleteket. A tanév diákokra és szülôkre vonatkozó programjait az érintettekkel egyeztetve állítjuk össze, és nyilvánosságra hozzuk.

A tanítási hetek állandó órarenddel mûködnek, melyek során a diákok kötelezô óraszáma megfelel a törvényi elôírásoknak.

A tanítási nap 8 órakor kezdôdik, a kötelezô tanórai foglalkozásokkal. Az órák 45 percesek, melyek között legalább 10 perc szünet van. A választható, illetve tanórán kívüli foglalkozásokra a kötelezô tanítási órák után kerül sor. A tanulók kötelesek részt venni a kötelezô és az általuk választott tanórai foglalkozásokon.

Csoportok

A tanulók osztályokba szervezetten végzik gimnáziumi tanulmányaikat. Az osztályok átlagos létszáma 28-32 fô. Az osztály munkáját az osztályfônök irányítja.

A kötelezô tanórák egy részét (matematika, idegen nyelv, informatika), illetve a választott tárgyak óráit bontott, kiscsoportos keretben tartjuk. Ezek a csoportok részben osztályokon, részben évfolyamokon belül szervezôdnek, létszámuk 8-18 fô között változik. Egyes tehetséggondozó foglakozásokat az ún. egyéni órakeretben szervezünk meg, 1-3 fô számára.

Az iskolánkban mûködô öntevékeny diákkörök osztálytól, évfolyamtól függetlenül, érdeklôdés szerint szervezôdnek, mûködnek.

Szolgáltatások

Iskolánk bizonyos szolgáltatásai tanítási idô alatt és azon túl is igénybe vehetôk. Ebbe a körbe tartozik például az iskolai könyvtár, a diákklub, a büfé, a számítástechnikai hálózat.

Sportlétesítményeink, sporteszközeink a tanórákon kívül a mindennapi testedzés, az iskolai sportkör keretében használhatóak.

Alsóbb évfolyamon tanuló diákjaink számára – igény esetén – biztosítjuk a napközis, illetve a tanulószobai ellátást.

Az iskolai étkeztetés a jogszabályokban elôírt térítés ellenében vehetô igénybe.

Taneszközök

A képzés során alkalmazandó tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásában a helyi tanterv alapján a szakmai munkaközösségek döntenek. A döntés során figyelembe veszik a taneszköz szakmai-pedagógiai minôségét, különösen tankönyvek esetén azok tartósságát, és lehetôség esetén az eszközök árát. Legkésôbb egy pedagógiai ciklus lezárásakor a szakmai munkaközösségek értékelik az alkalmazott eszközökkel szerzett tapasztalatokat.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Tanulók felvétele, átvétele

Vállalt céljainkkal összhangban felvételi rendszerünk nem törekszik egyfajta elitképzés megalapozására, a maximális képzettségûek "lefölözésére". A válogatás elsô lépcsôje az általános iskolai eredmény, azonban csak negatív szûrôként használva: tehát csak a nyilvánvaló alkalmatlanságot kívánjuk így megállapítani. Mind az írásbeli, mind a szóbeli felvételinél a tárgyi tudáson túl kíváncsiak vagyunk a jelölt érdeklôdésére, személyiségére, képességeire.

Törekszünk arra, hogy az iskolánkba való jelentkezést megelôzôen minél alaposabb tájékoztatást adjunk gimnáziumunk céljairól, programjáról, képzési rendszerérôl. Úgy gondoljuk, ha részletesen bemutatjuk, mire vállalkozunk, s mire nem; talán csökkenthetô azon iskolai kudarcok száma, melyek az egyéni elképzelések és az iskolai pedagógiai program eltérésébôl adódnak.

Felvétel

Ennek megfelelôen a gimnáziumunkba való felvétel elvei, melyeket a hatévfolyamos, és a négyévfolyamos képzésre jelentkezôk esetén is érvényesnek tartunk:

    • mind az általános iskolai, mind a felvételi vizsgán elért eredmény figyelembe veendô,
    • a felvételi vizsga írásbeli és szóbeli részbôl (felvételi beszélgetés) áll,
    • a felvételi vizsga elsôsorban nem a tantárgyi ismereteket, hanem az alapvetô társadalmi részvételhez szükséges emberi alapkészségeket és az iskolai tanuláshoz szükséges feltételek szintjét vizsgálja, figyelembe véve az életkori sajátosságokat
    • a tanuló korábbi eredményei alapján mentesülhet a felvételi vizsga egésze vagy részei alól,
    • a felvételrôl a pedagógusokból álló felvételi bizottság javaslata alapján az igazgató dönt.

(A felvételi eljárás részleteit a jogszabályok, illetve a LKG nyilvános felvételi szabályzata tartalmazzák.)

Átvétel

Számos okból elôfordulhat, hogy egy diák iskolát kényszerül vagy szándékszik váltani. A LKG-ba való átvétel elvei:

    • tanuló átvételére csak tanév végén (elején) kerülhet sor (kivételes esetben a felvételi bizottság javaslata alapján az igazgató ettôl eltérhet),
    • szerencsésebb, ha az átvételre pedagógiai szakaszhatáron kerül sor (8., 10. évfolyam),
    • az átvételnél ki kell kérni az esetlegesen érintett osztályfônök és diákközösség véleményét,
    • nem vehetô át a tanuló, ha ezáltal az osztálylétszám meghaladná a törvényi maximumot,
    • a felvételi bizottság elôírhatja különbözeti vizsga letételét egyes tárgyakból.

Felvétel szakképzésre

A szakképzô évfolyamra való felvétel alapfeltétele az érvényes érettségi vizsga. Továbbá:

    • az évfolyamra való felvételnél elônyt élveznek a gimnáziumunkban érettségizett diákok,
    • a további férôhelyeket elsôsorban a IX. kerületi középiskolákban, az adott évben érettségizett tanulókkal kívánjuk betölteni,
    • a jelentkezés idôpontja az adott év augusztusa,
    • a felvételi döntést az érettségi eredménye és a felvételi beszélgetés alapján hozza meg a felvételi bizottság, figyelembe véve az idegen nyelvi meghallgatás eredményét is.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Tanórákon kívül

Iskolai közösségek

Iskolánk dolgozói, tanulói, szüleik számos munkaszerepben, munkacsoportban tevékenykednek (tantestület, igazgatóság, munkaközösségek, osztálykonferencia, munkaközösség-vezetôk, ügyviteli dolgozók, Közalkalmazotti Tanács, osztályok, diákkörök, ODB, DÖK, osztályfônökök, Szakszervezeti Bizottság, Iskolaszék, technikai dolgozók stb.). Ezen szervezetek, csoportok kapcsolatait, együttmûködését, hatás- és feladatköreit a Szervezeti és Mûködési Szabályzat, illetve a Házirend határozza meg, melyek megalkotásakor, módosításakor alapelvnek tekintjük a kompetenciáknak megfelelô döntési, véleményezési jogok decentralizálását.

Pedagógusok

Munkánk során olyan feltételek megteremtésére törekszünk, hogy a pedagógusok saját szellemi tevékenységük eredményének tekinthessék gimnáziumunkat. A kialakított oktatási-nevelési rendszerben az iskola munkáját a fejlesztésben érdekelt tanárok és szakmai csoportok (munkaközösségek), valamint az egyes pedagógiai feladatokat ellátó pedagógus-csoportok (pl. egy osztályban tanító tanárok) formálják, természetesen a jogszabályok, szakmai elvárások és az érdekeltek véleményének figyelembe vételével. Szakmai-pedagógia kérdésekben csak a nevelôtestületnek van döntési joga.

Diákok

A diákok közössége sok, kisebb csoportból tevôdik össze, melyek között meghatározó jelentôséggel bír az osztálykeret, de elô kívánjuk segíteni más csoportok, szervezôdések létrejöttét is. Az osztályok életének kialakításában döntô szerepe van osztályfônököknek. Az osztályfônök figyelemmel kíséri a tanulók testi-lelki fejlôdését, részt vesz más tanítási órákon, szabadidôs tevékenységekben, segít és útmutatást ad, alakítja a nevelés bonyolult viszonyrendszerében létrejövô kapcsolatokat.

A diákközösség életének fontos területe a Diákönkormányzat, mint az iskola életének irányításában való részvétel lehetôsége. A diákok joga és feladata, hogy –pedagógusok segítségével – kialakítsák megfelelô érdekképviseletei szerveiket és mûködtessék azokat.

Szülôk

A szülôk szervezetei, testületei a maguk által létrehozott szervezeti keretek között részt vehetnek az intézmény irányításában, törekedhetnek sajátos érdekeik érvényesítésére.

Diákjainkat (és szüleiket) bevonjuk a döntések meghozatalába, elsôsorban az Iskolaszék jog- és feladatkörén keresztül. Ennek egyik elôfeltétele a döntésekhez szükséges információ, melynek biztosítása a nevelôtestület feladata. Ennek számos formája már kialakult intézményünkben: szülôi értekezletek, fogadóórák, nyilvános tanórák, rendezvények, Évkönyv, iskolaújság, "Levél a szülôknek".

A szülôket meg kell nyernünk az iskola nevelési céljainak, hogy "ügyfelekbôl" nevelôtársak legyenek. A kamaszgyerekek nevelésében a sokszor legjobb szándékuk ellenére is tehetetlen szülôk nagy része szívesen fogadja a pedagógusok tanácsait. Ugyanakkor fontos, hogy az iskola is számba vegye a szülôi ház törekvéseit, és a közös célok jegyében, a kölcsönös bizalom alapján támogassa ezeket.

A szülôkkel való együttmûködésben a pedagógusé a kezdeményezô szerep. A hagyományos formák (szülôi értekezletek, fogadóórák) mellett bátran kell élni egyéb kapcsolattartási módokkal is:

    • elôre tervezett fogadóóra (különösen a kezdô évfolyamokon)
    • családlátogatás (szükség és igény szerint)
    • a szülôk meghívása szakórákra, osztályfônöki órára, iskolai rendezvényekre
    • 0. éves szülôi értekezlet
    • iskolaszék

Az együttmûködés érdekében fontosnak tartjuk a szülôk tájékoztatását az iskola életérôl, történetérôl, hagyományairól. Ennek érdekében:

    • tájékoztatót tartunk gimnáziumunkról az általános iskolákban,
    • új tanulóinknak bemutatjuk az iskolát, és megismertetjük ôket a Házirenddel.
    • rendszeresen megjelentetjük az évkönyveket és az iskolaújságot.
    • félévenként "levélben" tájékoztatjuk a szülôket az aktuális eseményekrôl, további terveinkrôl,
    • a szülôi értekezleteken törekszünk valamely konkrét nevelési kérdés, elôzetesen felvetett pedagógiai szituáció megtárgyalására,
    • felmérést végzünk a szülôk körében az iskola munkájáról, a szülôi értekezletek és a fogadóórák hatékonyságáról.

Tanórán kívüli tevékenységek

A tanórák nem elegendôek az iskola nevelési céljainak megvalósításához, tanulóink sokirányú érdeklôdése, az életkorukra jellemzô változó és szerteágazó tevékenység nem szorítható tantárgyi, tanórai keretbe. Nevelési céljaink sem valósíthatók meg maradéktalanul a hagyományos tanár-diák szereposztásban. Hiszen például egy iskolai újság rendszeres elkészítése is rengeteg ismeretszerzési, személyiségfejlôdési lehetôséget hordoz magában (pl. a cikkek írása, szerkesztése, lektorálása, a határidôk betartása és betartatása, a sokszorosítás és terjesztés megszervezése ).

Iskolánkban a hagyományosnak tekinthetô öntevékenységi formák (énekkar, színjátszás, rádió, újság, sportkör, táborok) mellett megjelentek a projekt-munkák, sôt a diákvállalkozások is. A diákcserék, külföldi utak nemcsak a nyelvgyakorlás lehetôségét jelentik, hanem idegen kultúrák, idegen szokások megismerését is. Az erdélyi utak lehetôvé teszik, hogy diákjaink megismerjék a határon túli magyarok életét, tapasztalják az egymás iránti megértés, tolerancia szükségességét.

A hagyományos Leövey Napok rendezvényei üde színfoltot jelentenek iskolánk életében. A program részeként elôadások hangzanak el külsô elôadóktól és tanárainktól. Az elôadások mellett a látszólag komolytalanabb programoknak, pl. a diákigazgató választásnak is van olyan vetülete – a kampány megszervezése, a megválasztott vezetô "országlása" –, amely fontos gyakorlóterepe a felnôtt életnek.

Célunknak tekintjük, hogy gimnáziumi évei alatt valamennyi diákunk bekapcsolódjon e tevékenységrendszerbe, mely nyilvánvalóan a szükségletek és igények szerint folyamatosan változni, bôvülni fog.

Osztályfônöki tevékenység

Az iskolai nevelés a tanulók személyiségfejlôdését kibontakoztató pedagógiai folyamat. Célja, hogy a tanulók – adottságaikkal, fejlôdésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységükkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban – sokoldalú mûveltségre szert téve, minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket, testi és lelki fejlôdésük harmonikus legyen. E célok megvalósításában alapvetô szerepe van az osztályfônöknek.

Az osztályfônök feladata, szerepe döntô és meghatározó: formál, nevel, tantervi célkitûzéseket és közoktatási feladatokat valósít meg.

Az osztályfônök felelôs személy. Intézi a rábízott osztály tanulmányi, nevelési, fegyelmi és adminisztratív ügyeit. Intézkedései az osztály és a tanulók javát szolgálják, megvalósítva a közösségi nevelés – egyéni bánásmód elvét.

Az osztályfônök figyelemmel kíséri a tanulók testi-lelki fejlôdését. Részt vesz más tanítási órákon, a diákok szabadidôs tevékenységében, figyeli aktivitásukat, kulturális érdeklôdésük alakulását. Érdeklôdik terveik, továbbtanulási szándékuk iránt. Segít, útmutatást ad.

Hatást gyakorol a következô kapcsolatok alakulására:

    gyerek - gyerek, gyerek - tanárok, gyerek - osztályfônök, szaktanárok - osztályfônök, igazgató - tanár, igazgató - osztályfônök, szülôk - tanárok, szülôk - iskola.

Az osztályfônök nap mint nap többször is kommunikál a szaktanárokkal, hospitál a szakórákon, elôkészíti a szülôi értekezleteket és szaktanári fogadóórákat. Az osztályzatok, a hiányzások, a továbbtanulás, az órai viselkedés, stb. ügyében értékeli a gyerekektôl és a szülôktôl érkezô jelzéseket.

Az osztályfônök a gyerekek számára komoly támasz, munkájának fô szempontjai: igazságosság, következetesség, szeretet. Higgadt viselkedésével, türelmével, segítô-készségével, nyíltságával, ôszinteségével példát mutat.

Osztályórák

A 7. és 8. évfolyamon minden héten van osztályóra, amelyet célszerû hatodik órában tartani. A 9 - 12. évfolyamokon ez a merev keret felbontható, egy-egy témát összevont órákon tárgyalhatunk. Ennek is jó szervezeti kerete a tanítási nap utolsó óráiban tartott osztályóra.

Cél

    "... ember és polgár leszek!"

Megjegyzés

Az osztályórák tervezésében nem járhatunk úgy el, mint egy tantárgy tantervének összeállítása során. Nyilvánvaló, hogy az osztályórákon feldolgozott, megbeszélt témák nagy mértékben függnek az osztály összetételétôl, az aktuálisan felmerülô problémáktól, a tanulók és szüleik igényeitôl. Ezért az alábbiakban csak vázlatos téma-jegyzéket adunk a kiemelt fontosságú kérdésekrôl.

Eszközök
    • Irodalmi szemelvények, filmek
    • Sajtótermékek
    • Az iskolai könyvtár
    • Videoanyagok
    • Külsô elôadók (pl. orvos, pszichológus)
    • Kérdôívek, felmérések
    • Szerepjátékok
Értékelés

A hagyományos számonkérési formák az óra sajátos jellege miatt nem alkalmazhatók. Az iskola követelményeit, a pedagógusok összhangban levô elvárásait (Házirend) a tanulóknak ismerniük kell, fejlôdésüket a sokirányú kapcsolatokon keresztül figyelemmel tudjuk kísérni.

Minden évfolyamon - az életkori fejlettségnek megfelelô szinten - feldolgozandók:
    • a tanulás módszerei, pályaválasztás
    • önismeret és személyiségfejlesztés, lélekmunkálás
    • erkölcsi normák
    • az élet védelme, környezetvédelem
    • egészséges életmód, sport; alkohol, dohányzás, kábítószer
    • társas kapcsolatok, család, hagyományok, közélet
    • világunk, hazánk, magyarság, nemzettudat
    • ünnepek (családi, vallási, nemzeti)
    • illemtan
A NAT "Életvitel" c. mûveltségi területhez kapcsolódva az osztályórákon foglalkozunk:
  • a "Pályaorientáció" témáival:
    • pályaismeret, az eredményes munkavégzés összetevôi
    • lehetôségek a munkaerôpiacon
  • a "Technika" címszó alatt szereplô
    • közlekedéssel
  • a "Háztartástan" egyes témaköreivel:
    • élet a családban, családi szabadidô-szervezés, a család egészsége
    • hon- és népismeret
    • lakásszervezés, tervezés; gazdálkodás, költségvetés; ételkészítés
    • háztartás és környezetvédelem, háztartástechnika, energiagazdálkodás
7. évfolyam ajánlott témái
    • Ismerkedés, beilleszkedés az osztály, az iskola közösségébe.
    • Életmód az iskolában (munkarend, Házirend)
    • Viselkedés szabályok az iskolában, az utcán, társas helyzetekben
    • Helyem a családban: lakásunk és háztartása, zsebpénz, szabadidô, egyéb tevékenységek
    • Erények, hibák
    • Egészséges életmód, környezetünk
    • A tanulás tanulása: a tanulás belsô és külsô feltételei, szókincs, olvasás, koncentráció, a memória fejlesztése (memóriateszt), hatékony ismeretszerzés
8. évfolyam ajánlott témái
    • A családi élet és értékei: az otthon melege, családi munkamegosztás, vendéglátás, pénzgazdálkodás, takarékosság, ünnepek a családban
    • Egészséges életmód: ápolt megjelenés, ruházat gondozása, helyes táplálkozás
    • Reális összértékelés: önbizalom (hiánya - túltengése), önnevelés, bizonytalanságok, testi-lelki fejlôdés
    • Kortárscsoportok, gyermek ill. felnôtt példaképek
    • Kapcsolatteremtés, a mindennapi kommunikáció illemszabályai
    • A munka világa, pályaválasztási elképzelések
    • Környezetünk és védelme
    • Mûvészetek
9. évfolyam ajánlott témái
    • Beilleszkedés, ismerkedés (a 4 osztályos gimnáziumban), alkalmazkodási képességek és fejlesztésük
    • Felelôsség az önnevelésben, kötelességek és jogok
    • Nyitottság, szolidaritás mások felé, osztályközösség
    • Tanulási módszerek, az információk tengerében való eligazodás
    • A család, konfliktusok, kezelésük, feloldásuk lehetôségei, felelôsség, feladatok, együttmûködés, családi szabadidôs tevékenység
    • Egészségkárosító szokások; háztartási balesetek és megelôzésük, házi patika
    • Az esztétikum területei, mûvészetek, természet, ember (beszéd, kapcsolatok)
10. évfolyam ajánlott témái
    • Családi és emberi életszakaszok, gyermek a családban, a gyermekek vállalása, életszakaszokból adódó problémák, feszültségek és ezek kezelése, lelki válságok, öngyilkosság
    • A társas kapcsolatok legfontosabb értékei, megértés, hûség, önzetlenség, kölcsönösség
    • Az eredményes tanulás, élettervek, pályaelképzelések, fakultációs választás, vállalkozási lehetôségek
    • Ünnepek és hagyományok, lokálpatriotizmus, kulturális örökségünk, természeti környezetünk, múlt és jelen
    • Tájékozódás a közéletben, tömegtájékoztatás, az infrastruktúra elemei
    • Az egészség megôrzése, magatartás betegekkel, mozgássérültekkel, vakokkal, életmentés, elsôsegély
    • Energiagazdálkodás, takarékosság, környezetvédelem
    • Növények a lakásban, a ház körül
    • Étrend, étrend tervezése, készítése
11. évfolyam ajánlott témái
    • A család történelmi kialakulása, képe a közvéleményben, külsô kapcsolatai, a családi élet szervezése, a családot fellazító tényezôk
    • Helyünk a világban, más országokban élô magyarok
    • Társadalmi folyamatok, közéleti tapasztalatok, demokrácia, demokrácia iskolai szinten
    • Egészségvédelem, betegségek, balesetek megelôzése, közlekedés
    • Fenyegetô tényezôk: az éretlenül kezdett szexuális élet veszélyei, szexuális problémák és kezelésük, párkapcsolatok, felelôsség: AIDS, fogamzásgátlás
    • Tanulás és munka, reális önértékelés, teljesítmény, vizsgák, versenyek
    • Kudarcok és sikerek megélése, pályaválasztási tervek, álláskeresés, a pályakezdôk lehetôségei
12. évfolyam ajánlott témái
    • A család életének jogi szabályozása
    • Csecsemôgondozás, gyermekek nevelése
    • A szerelem intimitása és esztétikuma; tartalmas, harmonikus párkapcsolat
    • Hazánk jelene és jövôje; az emberiség közös gondjai, nemzetközi szervezetek
    • Az erkölcsi értékek változó világa
    • Az ifjúság erkölcsi tudata, helykeresés, felelôsség, értékteremtô, értékôrzô aktivitás
    • Készülés a pályaválasztásra, továbbtanulás, munkába állás, a pályakezdôk lehetôségei, "önmegvalósítás"
    • Egészséges életmód, természetvédelem

Vissza a tartalomjegyzékhez

© LKG, 2002.