LKG Leövey Klára Gimnázium / Iskolánkról

Pedagógiai program, 2001


  - Elôszó
  - Céljaink
  - Egyéni szándékok,...
  - Gyermek- és ifjúságvédelem
  - Munkarend
  - Közösségek
  - Tanórákon kívül
  - Minőségbiztosítás
  - Tantárgyszerkezet
  - Kötelező tárgyak
  - Választható tárgyak
  - Szakmai képzés
  - Felnőttképzés
  - Ellenôrzés, értékelés
  - Tanulók felvétele

Elôszó

Az 1993. évi Közoktatási Törvény értelmében minden iskolának el kell készítenie Pedagógia Programját, azaz rögzítenie kell azokat az alapelveket, melyek alapján oktató-nevelô tevékenységét végzi. Ez a külsô "kényszer" összetalálkozott a jelenlegi iskolai gyakorlat megreformálását óhajtó belsô igénnyel, hiszen számos probléma került felszínre a ma érvényes központi programok 1987-es bevezetése óta. Gondolunk itt a tanulói túlterhelés fokozódására, a tananyag-tartalmak elavulására, új ismeretkörök, és globális problémák megjelenésére, az iskolarendszer átalakulására stb. Talán a legnagyobb kihívás, mellyel a közeli jövôben meg kell küzdenünk, az a középfokú oktatás tömegessé válása. Demográfiai és egyéb okok következtében egészen rövid idôn belül a megfelelô korú népesség háromnegyede, négyötöde érettségit adó iskolatípusban fog tanulni. Amennyire örvendetes ez a jelenség – az általános képzés hosszabbá válása – az ország szempontjából, annyira sok problémát, gondot vet fel az egyes iskolákban; hiszen a gimnáziumok tradíciói és gyakorlatuk szûkebb bázisú képzést feltételeznek. A középfokú iskolázás általánossá válásával párhuzamosan nyilván erôteljesen csökken annak felsôfokra irányultsága, s ez összekapcsolódik más tendenciákkal is, így megfigyelhetô a pedagógia évszázados kereteinek oldódása: lazulnak az osztály, a tanóra, a tanév kötöttségei; a szelekció késôbbre – felsôbb évfolyamokra – tolódik.

Hogy ez a jövônk szempontjából meghatározó jelentôségû munka iskolánkban minél megalapozottabb, az igényeknek és lehetôségeknek minél jobban megfelelô lehessen, már 1994-ben nagyszabású felmérésbe kezdtünk az ELTE BTK Neveléstudományi Tanszékével. A vizsgálat keretében a gimnáziumunkkal szembeni elvárások, igények, vélemények feltérképezése zajlott le; szülôi, tanulói, fenntartói "oldalról" egyaránt. (LKG Évkönyv, 1995/96.) A felmérés adataiból kiindulva átgondoltuk és rögzítettük oktatási és nevelési céljainkat, az iskolai élet szervezésének kérdéseit. Gondolnunk kell azonban arra is, hogy ez a program hosszú átmeneti idô során kerül bevezetésre s gyakorlatilag folyamatosan változni fog.

Pedagógiai Programunk elkészítésénél természetesen figyelembe vettük a Közoktatási Törvény paragrafusait, a Nemzeti Alaptanterv elôírásait, az Érettségi Vizsgaszabályzatot, gimnáziumunk Alapító Okiratában foglaltakat, a diákjaink és szüleik körében végzett átfogó vizsgálat eredményeit. Mindezek alapján Pedagógiai Programunk kialakításánál az alábbi fô szempontokat érvényesítettük:

  • legyen valóban helyi, azaz iskolánk diákjainak érdekeit szolgálja,
  • messzemenôen vegye figyelembe az életkori sajátosságokat, így
  • csökkentse tanulóink egyértelmû túlterhelését,
  • mind nevelési, mind oktatási tartalmát tekintve legyen korszerû, jövôre orientált,
  • állítsa elôtérbe a minôségi követelményeket.

A fenti szempontoknak csak úgy tudtunk megfelelni, hogy – természetesen tanulmányozva más iskolák tapasztalatait, szakirodalmat, tantervi forrásokat – önálló, saját dokumentumokat készítettünk, nevelôtestületünk tagjainak többségét bevonva az alkotó munkába.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Céljaink

Célunk egy olyan iskola megteremtése, mûködtetése

  • mely minden tanulónk számára érvényes, azaz ma szükséges és a jövôben fejleszthetô tudást ad mindenkinek - képességei, szándékai szerint,
  • melynek mûködési szabályai átláthatóak, nyilvánosak,
  • mely az "iskolahasználók" megelégedésére, azok igényeinek figyelembe vételével mûködik,
  • melyben tanuló és tanár jól érzi magát, mert értelmes munkát végezhet,
  • melyben nem csak "tankönyvi" ismeretet tanul a diák.

E céloknak leginkább egy többfunkciós gimnáziumi modell felel meg, melynek fôbb jellemzôi az alábbiak:

  • Tanulóinkat felkészítjük az érettségire; kiemelt feladatunk a felsôfokú továbbtanulás megalapozása, ugyanakkor célunk tanulóinknak a munka világába való beilleszkedésének segítése is. Képzésünk elágazási lehetôségeket tartalmaz a felsôoktatás, illetve a szakmai képzés irányába, úgy hogy az egyes fakultatív irányok (beleértve a felsôoktatásra való felkészítés és a szakmai képesítés különbözô elágazásait) azonos szocializációs értéket képviseljenek, azaz a polgári nevelés alapvetô értékeit azonosan magas szinten közvetítsék.
  • Gimnáziumunk általános mûveltséget megalapozó iskola.
  • A nappali tagozaton két, egymásba fokozatosan átnövô szakaszból áll, hiszen más jellegû képzést, pedagógiai munkát, törôdést igényel egy 12-13 éves gyermek és egy 17-18 éves ifjú. Az egységes alapozó idôszakot egy alternatívákat nyújtó, differenciált záró szakasz váltja fel. Míg az alapozó részben az órákon mindenki számára szükséges ismereteket nyújtó tantárgyakat tanulnak a diákok, addig a záró idôszakra a fakultatív, választható tárgyak jelentôs aránya a jellemzô.
  • A felnôttképzés felfogásunkban a "második esély iskolája". Egyik feladatunk a már munkahellyel rendelkezô, dolgozó emberek oktatása, a másik pedig az alsófokú oktatásból vagy a szakmunkásképzésbôl - esetleg a nappali rendszerû középiskolákból - kikerült, még munkanélküli fiatalok képzése. A végsô cél mindkét esetben az érettségi bizonyítvány megszerzése, amely a továbbtanuláson kívül egyre inkább a munkavállalásnak, vagy a munkahely megtartásának a feltétele. Ilyetén módon iskolánk egyfelôl lehetôséget kínál a kudarcok kompenzálására, másfelôl egy további esélyt kínál a megfelelô, szükséges végzettség megszerzésére.
  • Az általános képzés tananyagában prioritásként vesszük figyelembe az úgynevezett minimális kompetencia területén legalább egy idegen nyelv vizsgaszintû elsajátítását, az informatika alapjainak megtanulását, az egészséges életvitelhez szükséges mozgáskultúra, az önálló tanuláshoz szükséges nyelvi és gondolkodási kultúra kialakítását. A differenciáló szakasz képzési tartalmának kialakításában figyelembe vesszük a felmerülô (s teljesíthetô) igényeket, azok változásait.
  • A tanulás megszerettetése, a tudás tisztelete akkor érhetô el, ha megtanítjuk diákjainkat tanulni, képessé tesszük ôket az önálló ismeretszerzésre, a megújuló követelményekhez való alkalmazkodásra. A tanítási-tanulási folyamatban ezért nagy teret biztosítunk a tanulói öntevékenységnek, az önálló munkának. Diákjaink kezét fokozatosan elengedve állítjuk ôket döntések elé, úgy, hogy a"játékszabályok" (követelmények) mindig ismertek, tiszták legyenek elôttük. A sokrétû (elsôsorban felsôbb osztályokra jellemzô) ismeretszerzési mód (szeminárium, konzultáció, stb.) mellé természetesen szükségesek az értékelés, minôsítés adekvát formái is (vizsgák, pályamunkák, standardizált tesztek, stb.).
  • Az iskola nevelési rendszerébe szervesen beleilleszkednek a tanulói öntevékenység hagyományos tantárgyakhoz nem közvetlenül kapcsolódó formái is, hiszen ezen tevékenységek számos ismeretszerzési, személyiségfejlôdési lehetôséget hordoznak magukban, s a nevelési funkció mellett a kötetlenebb, szabadabb keretek javítják a közérzetet, komfortérzetet teremtenek. Nevelési rendszerünk - mely az életkori sajátosságokat figyelembe véve döntôen a kisközösségek öntevékenységére, aktivitására, együttmûködésére épít - elôsegíti az emberi kapcsolattartás normáinak elsajátítását, a szûkebb és tágabb környezethez való kötôdést, a mások iránt való nyitottság kialakítását.
  • Az iskola szocializációs funkciója megköveteli, hogy az elsajátított ismeretanyag birtokában diákjaink legyenek képesek eligazodni a társadalmi és természeti környezetben, ismerjék az emberiség globális problémáit, azokban az egyén, az állam, a társadalom felelôsségét, a lehetôségeket és korlátokat. Ismereteik szolgáljanak eszközként az "életben" való eligazodáshoz; a testileg-lelkileg egészséges, harmonikus személyiség kialakulásához. Ennek érdekében jelennek meg a kötelezô tantárgyak között olyan ismeretkörök, mint az ember- és társadalomismeret, vagy a lélektan, az etika - ezzel is elôsegítve a "felelôs állampolgár" szerepére való felkészülést.
  • Diákjaink megismerik nemzeti kultúránkat, összekapcsolva az európai, humanista értékrend elsajátításával, az egyetemes kultúra eredményeinek megismerésével, azok iránt való nyitottsággal. Biztosítjuk az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését, azok erkölcsi és mûvelôdéstörténeti tartalmának tárgyszerû és elfogulatlan ismertetését úgy, hogy igazságukról nem foglalunk állást, vallási és világnézeti kérdésekben semlegesek maradunk.
  • Programunk figyelembe veszi azt a nagyon fontos tényt, hogy diákjaink az iskolában nemcsak az életre készülnek, hanem élnek is. Ennek megfelelôen feladatunknak tekintjük a kiegyensúlyozott életkörülmények kialakítását, a tanulók igényeinek, motivációinak figyelembe vételét, úgy hogy életkorukkal növekvô döntési lehetôséggel (és felelôséggel!) ruházzuk fel ôket, melyekkel a pedagógusok segítik élni diákjainkat.
  • A szakmai-gyakorlati képzés iránt határozott igény mutatkozik mind diákjaink, mind szüleik részérôl: érettségi vizsga utáni (13.) szakmai évfolyamon elégítjük ki ezt az igényt.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Egyéni szándékok, lehetôségek

Ahhoz, hogy gimnáziumunk minden diákunk számára érvényes, fontos tudást nyújtson, szükséges az érdeklôdés, egyéni célok, elôképzettség, képesség, tehetség figyelembe vétele; a differenciált képzés.

Érdeklôdés

Az érdeklôdés, pályaorientáció szerinti differenciálás érdekében a nappali tagozaton képzési rendszerünk két fô elágazási pontot (s egyben döntési lehetôséget) tartalmaz. Diákjaink

  • a 9-10. évfolyamon választhatnak az emelt szintû képzések közül annak érdekében, hogy mélyebben, több oldalról megismerhessék a választott területet, s ezáltal késôbbi választásaik megalapozottabbak lehessenek,
  • a 11-12. évfolyamon "felsôoktatási" illetve "gyakorlati" fôirányokon belül konkrét specializációt választhatnak, közép- illetve emelt szinten.

Az eredményes munka érdekében indokolt, hogy az egyes emelt szintû csoportokba csak korábban megfelelô eredményt elért tanulók kerülhessenek felvételre.

A fakultációs választás a 11. évfolyam végén különbözeti vizsgával módosítható.

Tehetséggondozás

A tehetséggondozás részben tanórákon, részben azokon kívül valósul meg.

Szorgalmazzuk tanulóink részvételét a tanulmányi versenyeken (iskolai szinttôl egészen az országos versenyekig). A versenyekre való felkészítés érdekében egyéni (1-3 fôs) foglakozásokat szervezünk diákjaink számára.

Kiemelkedô tehetségû, eredményes diákjaink számára megteremtjük az önálló munka, az egyéni ütemben való haladás lehetôségét.

A szaktárgyakhoz kapcsolódó szakkörök, szaktáborok szintén a tehetséggondozás célját szolgálják, hasonlóan a hagyományos diákkörökhöz (énekkar, színjátszó kör, újság-szerkesztôség stb.).

Hátrányok

A hátrányok, tanulási nehézségek leküzdése, enyhítése érdekében mind a tanórákat, mind azon kívül esô tevékenységeket igénybe kell vennünk. Fontos szerep jut itt az alsóbb évfolyamokon a napközis, illetve tanulószobai foglalkozásoknak.

Induló osztályainknál fontos a kiindulási helyzet pontos feltérképezése (legalábbis a kötelezô érettségi tárgyakból). Az elôképzettségben mutatkozó hátrányok csökkentése és a felzárkóztatás érdekében intenzív kiscsoportos foglalkozásokat ("tanulószobát") szervezünk, melyen a részvétel - szaktanári javaslatra - kötelezô.

Fontos, hogy diákjainkat megismertessük a megfelelô tanulási módszerekkel, elsôsorban az osztályfônöki órák keretében. (Ez szintén a kezdô évfolyamokon sürgetô.)

Alapvizsga

Itt említendô az alapvizsgára való felkészítés is: a vizsgára jelentkezô tanulók kiscsoportos keretben kapják meg azokat az ismereteket, melyeket helyi tantervünk nem tartalmaz.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Gyermek- és ifjúságvédelem

Az iskola nem zárt világ: falain belül is megmutatkoz(hat)nak a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási nehézségek; sôt esetenként a gyermeket a családban, kortárs csoportokban érô, veszélyeztetô hatások is. Iskolánk valamennyi pedagógusa közremûködik a tanulók fejlôdését veszélyeztetô körülmények megelôzésében, feltárásában, megszüntetésében. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában kiemelt szerepük van az osztályfônököknek, illetve az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelôsnek - ôk szoros munkakapcsolatban vannak a pedagógiai szakszolgálatok, a gyermekvédelmi hálózat megfelelô intézményeivel.

A felvetôdô problémák megközelítésének merôben új mivolta tette szükségessé a gimnázium mentálhigiénés programjának kidolgozását. Ennek célrendszerét a következô elvi tételben összegezhetjük: minél több ember számára lehetôvé tenni az optimális intellektuális és érzelmi fejlôdést, a testi-lelki és szociális kibontakozást, fenntartani egy olyan teherbíró, küzdôképes személyiséget, amely alkalmassá teszi az embert társadalmi feladatainak maradéktalan teljesítésére, miközben belsô harmóniában, önmagával és környezetével egyensúlyban él. A mentálhigiéné és a pedagógia célkitûzései nyilvánvalóan tökéletesen egybeesnek.

Az iskolai mentálhigiéné két részre osztható:

  1. A diákok megterhelés- és konfliktustûrô képességének, problémamegoldó kapacitásának, személyisége erejének növelése. (kompetencianövelô stratégia)
  2. A környezetbôl származó megterhelések, az ártalmak csökkentésére irányuló programok. (ökológiai program)

Programunkban a megelôzésre helyezôdik tehát a hangsúly. Javítani kell a tanulók önértékelési, kommunikációs képességeit. Fel kell tárni számukra a csoportmunka és annak dinamikája adta lehetôségeket.

Az iskolai környezet lehetôvé teszi a veszélyeztetett, zavarokkal küzdô gyerekek megbélyegzés nélküli kezelését. Ezen tanulók kiemelése csoportjukból, illetve elkülönítô programjaik hibás szemléletbôl fakadnak, s további szocializációs nehézségeket idézhetnek elô. A megelôzô programok sok tanulót érintenek, így az osztályfônöki és szaktanári munka támogatására igénybe kell venni a metálhigiénés segítô tanár iránymutatásait, a társadalmi és az úgynevezett laikus segítôket. A programok résztvevôi nemcsak a tanulók, hanem a szülôk is lehetnek.

A felnôttképzés speciális feladatai

A felnôttek osztályaiban állandóan kísértô probléma, hogy a tanulmányait folytató a "családi élet rovására" jár az iskolába és folytatja otthoni tanulmányait. Ez nem egy esetben válságokhoz vezethet (vezetett). A 20. század vége amúgy is a család válságát hozta, ezért kiemelt feladatunknak tekintjük e válságokkal való foglalkozást, a feszültségek csökkentését és a kialakult problémák kezelését. Ez a következô folyamatban képzelhetô el:

  1. a válság fölismerése - pl. látványos figyelmetlenség, teljesítményromlás, magatartási zavarok. Feladat: személyes beszélgetés keretében szembesülni a problémával, föltárni a családi hátteret, (ez nem lehet kizárólag az osztályfônök feladata - szerencsésebb, ha épp az a tanár vállalja, akivel a hallgató kölcsönös bizalmat érez)
  2. a válság elmélyülésének megakadályozása. Feladat: a család és iskola közötti feszültség csökkentése - pl. kapcsolatfelvétel a családdal (beszélgetés, családlátogatás, a kívül rekedt családtag beinvitálása az iskolába, közös családi osztályprogramok szervezése, esetleg a kívül rekedt családtag bevonása az oktatásba beiratkozással, órákra való bejárással).
  3. az elmélyült válság kezelésébe való segítségnyújtás már többnyire szakember feladata - ennek érdekében segíteni kell a kapcsolatfelvételt különbözô családsegítô szervezetekkel.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkarend

Meggyôzôdésünk, hogy egy ilyen bonyolult, sokrétû tevékenységet folytató, gyerekek és felnôttek ágas-bogas kapcsolatrendszerén alapuló szervezet - egyszóval az iskola - nem mûködôképes világos, átlátható, megfogalmazott szabályok nélkül. A szabályrendszer két alappillére a Szervezeti és Mûködési Szabályzat és a Házirend, melyek megalkotásába, rendszeres "karbantartásába" és "üzemeltetésébe" bevonjuk valamennyi érdekeltet.

Megítélésünk szerint rohamosan változó, zaklatott korunkban az iskolának egyfajta stabilitást kell nyújtania. Törekszünk ennek biztosítására, többek között a személyi feltételek állandóságának megteremtésével, azaz lehetôségek szerint egy tanulóközösséget azonos pedagógusok oktatnak, nevelnek egy képzési szakaszon belül. E törekvésnek rendeljük alá az iskola mûködését is.

Nappali tagozat

Idôkeretek

Munkánk legfontosabb idô-egysége a tanév, mely 37 tanítási hétbôl áll. Iskolánk, osztályaink és az egyes tanulók munkáját a tanévek végén értékeljük átfogóan, a tantárgyak túlnyomó többségét is egy vagy több tanéven keresztül oktatjuk. Félévkor tájékoztatást adunk a részeredményekrôl, s sor kerülhet bizonyos tantárgyi váltásokra is. A tanév beosztásakor figyelembe vesszük a rendeleteket. A tanév diákokra és szülôkre vonatkozó programjait az érintettekkel egyeztetve állítjuk össze, és nyilvánosságra hozzuk.

A tanítási hetek állandó órarenddel mûködnek, melyek során a diákok kötelezô óraszáma megfelel a törvényi elôírásoknak.

A tanítási nap 8 órakor kezdôdik, a kötelezô tanórai foglalkozásokkal. Az órák 45 percesek, melyek között legalább 10 perc szünet van. A választható, illetve tanórán kívüli foglalkozásokra a kötelezô tanítási órák után kerül sor. A tanulók kötelesek részt venni a kötelezô és az általuk választott tanórai foglalkozásokon.

Csoportok

A tanulók osztályokba szervezetten végzik gimnáziumi tanulmányaikat. Az osztályok átlagos létszáma 28-32 fô. Az osztály munkáját az osztályfônök irányítja.

A kötelezô tanórák egy részét (matematika, idegen nyelv, informatika), illetve a választott tárgyak óráit bontott, kiscsoportos keretben tartjuk. Ezek a csoportok részben osztályokon, részben évfolyamokon belül szervezôdnek, létszámuk 8-18 fô között változik. Egyes tehetséggondozó foglakozásokat az ún. egyéni órakeretben szervezünk meg, 1-3 fô számára.

Az iskolánkban mûködô öntevékeny diákkörök osztálytól, évfolyamtól függetlenül, érdeklôdés szerint szervezôdnek, mûködnek.

Szolgáltatások

Iskolánk bizonyos szolgáltatásai tanítási idô alatt és azon túl is igénybe vehetôk. Ebbe a körbe tartozik például az iskolai könyvtár, a diákklub, a büfé, a számítástechnikai hálózat.

Sportlétesítményeink, sporteszközeink a tanórákon kívül a mindennapi testedzés, az iskolai sportkör keretében használhatóak.

Alsóbb évfolyamon tanuló diákjaink számára - igény esetén - biztosítjuk a napközis, illetve a tanulószobai ellátást.

Az iskolai étkeztetés a jogszabályokban elôírt térítés ellenében vehetô igénybe.

Felnôttképzés

Idôkeretek

A tanév munkája három alapvetô tevékenységi formából áll: tanítási (konzultációs) óra, otthoni felkészülés, számonkérés. A háromféle tevékenység egymással szerves egységet alkot.

A tanítási hetek kétheti állandó órarenddel mûködnek, a tanítási heteken belül szervezôdnek a különbözô munkaalkalmak, amelyek egyéni felkészítésre, magyarázatra is alkalmasak.

A tanítási napok - igazodva a felnôttek élet- és munkarendjéhez - 14.40-tôl 19.15-ig tarthatnak. A tanórák 40 percesek, 5-10 perces szünetekkel.

Az esti tagozat hallgatói kötelesek részt venni a kötelezô tanórai foglalkozásokon. A levelezô tagozat hallgatói számára a beszámolókon való részvétel kötelezô, ennek elmulasztása esetén a hallgató tanulói jogviszonya megszüntethetô.

Csoportok

A tagozat hallgatói osztálykeretben folytatják tanulmányaikat, és élik iskolai életüket. Az esti tagozat heti három, a levelezô tagozat heti két tanítási napon jár iskolába. A tagozatra való jelentkezésrôl - elôzetes tájékoztatás és megbeszélés után - a hallgató dönthet.

Az osztályokat az osztályfônök fogja össze, tanulói részrôl pedig az osztálybizalmi képviseli.

Az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódva - igény és lehetôség szerint - felzárkóztató, korrepetáló alkalmak, illetve szakkörök szervezôdnek.

Szolgáltatások

A gimnázium szolgáltatásait - igazodva az iskola munkarendjéhez, illetve az életkori sajátosságokhoz - a felnôtt hallgatók is igénybe vehetik.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Iskolai közösségek

Iskolánk dolgozói, tanulói, szüleik számos munkaszerepben, munkacsoportban tevékenykednek (tantestület, igazgatóság, munkaközösségek, osztálykonferencia, munkaközösség-vezetôk, ügyviteli dolgozók, Közalkalmazotti Tanács, osztályok, diákkörök, ODB, DÖK, osztályfônökök, Szakszervezeti Bizottság, Iskolaszék, technikai dolgozók stb.). Ezen szervezetek, csoportok kapcsolatait, együttmûködését, hatás- és feladatköreit a Szervezeti és Mûködési Szabályzat, illetve a Házirend határozza meg, melyek megalkotásakor, módosításakor alapelvnek tekintjük a kompetenciáknak megfelelô döntési, véleményezési jogok decentralizálását.

Pedagógusok

Munkánk során olyan feltételek megteremtésére törekszünk, hogy a pedagógusok saját szellemi tevékenységük eredményének tekinthessék gimnáziumunkat. A kialakított oktatási-nevelési rendszerben az iskola munkáját a fejlesztésben érdekelt tanárok és szakmai csoportok (munkaközösségek), valamint az egyes közös pedagógiai feladatokat ellátó pedagógus-csoportok (pl. egy osztályban tanító tanárok) formálják, természetesen a jogszabályok, szakmai elvárások és az érdekeltek véleményének figyelembe vételével. Szakmai-pedagógiai kérdésekben csak a nevelôtestületnek van döntési joga.

Diákok

A diákokközössége sok, kisebb csoportból tevôdik össze, melyek között meghatározó jelentôséggel bír az osztálykeret, de elô kívánjuk segíteni más csoportok, szervezôdések létrejöttét is. Az osztályok életének kialakításában döntô szerepe van osztályfônököknek. Az osztályfônök figyelemmel kíséri a tanulók testi-lelki fejlôdését, részt vesz más tanítási órákon, szabadidôs tevékenységekben, segít és útmutatást ad, alakítja a nevelés bonyolult viszonyrendszerében létrejövô kapcsolatokat.

A diákközösség életének fontos területe a Diákönkormányzat, mint az iskola életének irányításában való részvétel lehetôsége. A diákok joga és feladata, hogy - pedagógusok segítségével - kialakítsák megfelelô érdekképviseletei szerveiket és mûködtessék azokat.

Szülôk

A nappali tagozaton a szülôkszervezetei, testületei a maguk által létrehozott szervezeti keretek között részt vehetnek az intézmény irányításában, törekedhetnek sajátos érdekeik érvényesítésére.

Diákjainkat (és szüleiket) bevonjuk a döntések meghozatalába, elsôsorban az Iskolaszék jog- és feladatkörén keresztül. Ennek egyik elôfeltétele a döntésekhez szükséges információ, melynek biztosítása a nevelôtestület feladata. Ennek számos formája már kialakult intézményünkben: szülôi értekezletek, fogadóórák, nyilvános tanórák, rendezvények, Évkönyv, iskolaújság, "Levél a szülôknek".

A szülôket meg kell nyernünk az iskola nevelési céljainak, hogy "ügyfelekbôl" nevelôtársak legyenek. A kamaszgyerekek nevelésében a sokszor legjobb szándékuk ellenére is tehetetlen szülôk nagy része szívesen fogadja a pedagógusok tanácsait. Ugyanakkor fontos, hogy az iskola is számba vegye a szülôi ház törekvéseit, és a közös célok jegyében, a kölcsönös bizalom alapján támogassa ezeket.

A szülôkkel való együttmûködésben a pedagógusé a kezdeményezô szerep. A hagyományos formák (szülôi értekezletek, fogadóórák) mellett élünk az egyéb kapcsolattartási módokkal is:

  • elôre tervezett fogadóóra (különösen a kezdô évfolyamokon)
  • családlátogatás (szükség és igény szerint)
  • a szülôk meghívása szakórákra, osztályfônöki órára, iskolai rendezvényekre
  • 0. éves szülôi értekezlet

Az együttmûködés érdekében fontosnak tartjuk a szülôk tájékoztatását az iskola életérôl, történetérôl, hagyományairól. Ennek érdekében:

  • tájékoztatót tartunk gimnáziumunkról az általános iskolákban,
  • új tanulóinknak bemutatjuk az iskolát, és megismertetjük ôket a Házirenddel.
  • rendszeresen megjelentetjük az évkönyveket és az iskolaújságot.
  • félévenként "levélben" tájékoztatjuk a szülôket az aktuális eseményekrôl, további terveinkrôl,
  • a szülôi értekezleteken törekszünk valamely konkrét nevelési kérdés, elôzetesen felvetett pedagógiai szituáció megtárgyalására,
  • felmérést végzünk a szülôk körében az iskola munkájáról, a szülôi értekezletek és a fogadóórák hatékonyságáról.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Tanórán kívüli tevékenységek

A tanórák nem elegendôek az iskola nevelési céljainak megvalósításához, tanulóink sokirányú érdeklôdése, az életkorukra jellemzô változó és szerteágazó tevékenység nem szorítható tantárgyi, tanórai keretbe. Nevelési céljaink sem valósíthatók meg maradéktalanul a hagyományos tanár-diák szereposztásban. Hiszen például egy iskolai újság rendszeres elkészítése is rengeteg ismeretszerzési, személyiségfejlôdési lehetôséget hordoz magában (pl. a cikkek írása, szerkesztése, lektorálása, a határidôk betartása és betartatása, a sokszorosítás és terjesztés megszervezése ).

Iskolánkban a hagyományosnak tekinthetô öntevékenységi formák (énekkar, színjátszás, rádió, újság, sportkör, táborok) mellett megjelentek a projekt-munkák, sôt a diákvállalkozások is. A diákcserék, külföldi utak nemcsak a nyelvgyakorlás lehetôségét jelentik, hanem idegen kultúrák, idegen szokások megismerését is. Az erdélyi utak lehetôvé teszik, hogy diákjaink megismerjék a határon túli magyarok életét, tapasztalják az egymás iránti megértés, tolerancia szükségességét.

A hagyományos Leövey-napok rendezvényei üde színfoltot jelentenek iskolánk életében. A program részeként elôadások hangzanak el külsô elôadóktól és tanárainktól. Az elôadások mellett a látszólag komolytalanabb programoknak, pl. a diákigazgató választásnak is van olyan vetülete - a kampány megszervezése, a megválasztott vezetô "országlása" -, amely fontos gyakorlóterepe a felnôtt életnek.

Célunknak tekintjük, hogy gimnáziumi évei alatt valamennyi diákunk bekapcsolódjon e tevékenységrendszerbe, mely nyilvánvalóan a szükségletek és igények szerint folyamatosan változni, bôvülni fog.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Minôségbiztosítás

A Leövey Klára Gimnázium kétkomponensû minôségbiztosítási rendszerének a vertikális összetevôjét a magyar iskolai szervezeti hagyományokban élô szakmai munkaközösségek alkothatják.

A vertikális, szakmai minôségi körök feladata: az iskola mûködésének kulcsfolyamataiban a szaktárgyi metszetek követése, gondozása. Az ô hatáskörükbe tartoznak az iskolai pedagógiai mérések (pl. attitûdvizsgálatok, tantárgy-motivációs vizsgálatok stb.) s az elégedettségi vizsgálatok szaktárgyi vonatkozásai is. Az iskolai kulcsfolyamatok meghatározása természetesen közös munkánk eredménye, külsô szakértôi megerôsítéssel. A folyamatfigyelés, -követés és természetesen a korrekt dokumentálás áttekinthetôvé tételére egy kidolgozott szempont- és kritériumrendszer szolgál.

A horizontális minôségi körök az iskola mûködését érintô, rendszerszintû problémákra szervezôdnek, és meghatározott ideig mûködnek. Szervezésük, mûködésük, programjuk, dokumentációik, javaslattételeik módja és beépülése az iskolai gyakorlatba egy meghatározott eljárásrendszer keretében történik.

A kétéves minôségbiztosítási ciklusban meghatározó szerepet kap a külsô és belsô iskolahasználók elégedettségi vizsgálatainak a rendszere is.

Tantestületi szintû önértékelésre kerül sor a minôségbiztosítási ciklus alatt legalább egyszer. A tantestületi értékelés rávilágít az iskola mûködését akadályozó problémákra. Ezek közül a legsúlyosabbakra szervezünk a következô ciklusban horizontális minôségi köröket.

A felsô szintû vezetôi belsô értékelés alapja a minôségi körök vezetôi által elkészített dokumentáció, a projektek és a vizsgák tapasztalatai. Az értékelések elkészítéséhez orientáló szempontok tartoznak. A visszajelzést a tantestület számára a minôségügyi dokumentáció alapján a középvezetôk végzik.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Tantárgyszerkezet

Gimnáziumunk tantárgyi rendszerének összeállításánál kiemelt figyelmet fordítottunk az életkori sajátosságokra, ezzel összefüggésben a terhelés optimális mértékének megállapítására, az ismeretanyag korszerûsítésére, illetve a döntési pontok biztosítására.

Nappali tagozat

A fentieknek megfelelôen - alapvetôen egységes folyamatként megvalósuló - képzési rendszerünk három fô szakaszra tagolható.

Szakaszok

  • Az alsó középfokon (7-10. évfolyam) az alapozó szakasz (7-8. évfolyam) feladata az egységes, általános képzés az egyéni különbségek, törekvések feltérképezésével, az esetleges hátrányok csökkentésével, intenzív nyelvtanulással, az informatika alapjainak megtanulásával. A négyévfolyamos képzés esetén ez a 9. évfolyamon történik, intenzív formában.
  • A 9-10. évfolyamon az alapképzés folytatása mellett már bizonyos mértékû, fokozatos differenciálás is történik, elsôsorban az érdeklôdés figyelembe vételével, annak érdekében, hogy diákjaink mélyebben, több oldalról ismerhessék meg a választott területet, s ezáltal késôbbi választásaik megalapozottabbak lehessenek. A képzési szakasz végén - igény esetén - alapvizsga tehetô, azonban ez nem feltétele a továbbhaladásnak.
  • A felsô középfokon (11-12. évfolyam) fokozott mértékben törekszünk az egyéni igények figyelembe vételére, az önálló tanulói munka feltételeinek megteremtésére. Ennek megfelelôen diákjaink "felsôoktatási" illetve "gyakorlati" fôirányokon belül konkrét specializációt választhatnak. A felsô középfok érettségi vizsgával zárul.

A fenti szakaszolásnak megfelelôen a gimnáziumunkban oktatott tárgyakat kötelezô, illetve választható jellegük szerint csoportosítva ismertetjük.

Komplexitás

Tantárgyaink egyik fontos jellemzôje, hogy bizonyos mûveltségi területek tananyagát komplex módon közvetítik a tanulóknak. Tanterveinkben különös súlyt fektettünk arra, hogy mind a reál, mind a humán tantárgyakat egymással összhangban tanítsuk. Szeretnénk elérni, hogy diákjaink lássák: egységes természettudomány van, amelynek különbözô vetületeit a fizika, a matematika, a kémia és a biológia órákon tanulják, s egységes humán tudomány van. Az emberi kultúra értékei: a zene, a képzômûvészet, az irodalom egymással összhangban fejlôdtek, s fejlôdésük nagyban összefügg az emberiség történelmének periódusaival. A komplex oktatásra való törekvés figyelhetô meg például a természetrajz, vagy az ember- és társadalomismeret tárgyak bevezetésében, de abban is, hogy az etikai kérdéseket különbözô történelmi és irodalmi korszakok konkrét példái segítségével tárgyaljuk a történelem és a magyar irodalom tantárgyak keretében. E megközelítésnek megfelelôen a NAT ismeretköreit többnyire a hagyományos tantárgyakba integrálva tanítjuk.

Gyakorlat

A fentiekbôl is következik tantárgyaink másik meghatározó jellegzetessége, gyakorlati orientációjuk. Mindenkinek szüksége van bizonyos praktikus ismeretekre életének viteléhez. Tárgyainkban ez a gyakorlati megközelítés jelen van, hiszen tanulóink megismerkednek a számítógépek használatával, a könyvtárhasználattal, a társadalomban való eligazodáshoz szükséges gazdasági, politikai, pszichológiai ismeretekkel. Megtanulják hogyan tervezzék meg tevékenységeiket, hogyan dokumentálják, "jegyzôkönyvezzék" azokat.

Az egyes tantárgyak oktatási programjának megfogalmazásánál az életkori sajátosságokon, az egyéni igényeken, a pedagógiai alapelveken kívül természetesen figyelembe vettük a tárgyak sajátos, szakmai jellemzôit is.

A képzés tartalma minden mûveltségterületen megfelel a NAT és a kerettantervek elôírásainak, az érettségi követelményeinek.

Kötelezô tárgyak

A hat (négy) év alatt oktatott, kötelezô tárgyakat az alábbi táblázatok tartalmazzák, melyekbôl kiolvashatók az egyes tárgyak heti óraszámai. A közölt óraszámok a tárgyak többségénél a kétszintû érettségi középszintjére való felkészülést teszik lehetôvé.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Kötelező tárgyak

A hat (négy) év alatt oktatott, kötelező tárgyakat az alábbi táblázatok tartalmazzák, melyekből kiolvashatók az egyes tárgyak heti óraszámai. A közölt óraszámok a tárgyak többségénél a kétszintű érettségi középszintjére való felkészülést teszik lehetővé.

Hatévfolyamos, emelt nyelvi képzés

 

7.

8.

9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

4

4

Történelem  

2

2

2

3

3

Ember- és társadalomismeret (1)        

2

2

1. idegen nyelv * (6)

3+1

3

3+2

3

3+1

3+2

2. idegen nyelv * (7)      

4

4

4

Matematika *

4

3

4

3

3

4

Informatika * (5)

2

2

2

     
Természetrajz (2) *

5

         
Fizika  

2

2

3

2

 
Biológia  

2

 

2

2

2

Kémia  

2

2

2

   
Földünk és környezetünk

1

2

2

2

   
Ének-zene

1

1

1

1

1

 
Rajz és vizuális kultúra (4)

1

2

1

1

1

1

Bevezetés a civilizáció történetébe (3)

3

         
Testnevelés és sport **

3

3

3

3

3

3

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

1

Tánc és dráma    

1

     
Kötelező választás        

2

2

Összesen

29

29

30

31

32

31

Négyévfolyamos, emelt nyelvi képzés

 

9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Történelem

2

2

3

3

Ember- és társadalomismeret (1)    

2

2

1. idegen nyelv * (6)

3+2

3

3+1

3+2

2. idegen nyelv * (7)  

4

4

4

Matematika *

4

3

3

4

Informatika * (5)

2

     
Fizika

2

3

2

 
Biológia  

2

2

2

Kémia

2

2

   
Földünk és környezetünk

2

2

   
Ének-zene

1

1

1

 
Rajz és vizuális kultúra (4)

1

1

1

1

Testnevelés és sport **

3

3

3

3

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Tánc és dráma

1

     
Kötelező választás    

2

2

Összesen

30

31

32

31

Négyévfolyamos, emelt humán-művészeti képzés

 

9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Történelem

2

2

3

3

Ember- és társadalomismeret (1)    

2

2

1. idegen nyelv * (6)

5

3

4

5

2. idegen nyelv * (7)  

4

4

4

Matematika *

4

3

3

4

Informatika * (5)

2

     
Fizika

2

3

2

 
Biológia  

2

2

2

Kémia

2

2

   
Földünk és környezetünk

2

2

   
Ének-zene

1

1+1

1

 
Rajz és vizuális kultúra (4)

1

1

1

1

Bev. a művészetek világába

2

2

   
Testnevelés és sport **

3

3

3

3

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Tánc és dráma

1

     
Kötelező választás    

2

2

Összesen

32

34

32

31

Négyévfolyamos, emelt számítástechnikai képzés

 

9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Történelem

2

2

3

3

Ember- és társadalomismeret (1)    

2

2

1. idegen nyelv * (6)

5

3

4

5

2. idegen nyelv * (7)  

4

4

4

Matematika *

4

3+1

3

4

Informatika * (5)

2+2

2

   
Fizika

2

3

2

 
Biológia  

2

2

2

Kémia

2

2

   
Földünk és környezetünk

2

2

   
Ének-zene

1

1

1

 
Rajz és vizuális kultúra (4)

1

1

1

1

Testnevelés és sport **

3

3

3

3

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Tánc és dráma

1

     
Kötelező választás    

2

2

Összesen

34

34

32

31

Négyévfolyamos, emelt természettudományos képzés

 

9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Történelem

2

2

3

3

Ember- és társadalomismeret (1)    

2

2

1. idegen nyelv * (6)

5

3

4

5

2. idegen nyelv * (7)  

4

4

4

Matematika *

4+1

3+1

3

4

Informatika * (5)

2

     
Fizika

2

3

2

 
Biológia  

2

2

2

Kémia

2

2

   
Földünk és környezetünk

2

2

   
Ének-zene

1

1

1

 
Rajz és vizuális kultúra (4)

1

1

1

1

Term.tud. laboratóriumi gyakorlat

2

2

   
Testnevelés és sport **

3

3

3

3

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Tánc és dráma

1

     
Kötelező választás    

2

2

Összesen

33

34

32

31

Négyévfolyamos, emelt matematikai képzés

 

9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Történelem

2

2

3

3

Ember- és társadalomismeret (1)    

2

2

1. idegen nyelv * (6)

5

3

4

5

2. idegen nyelv * (7)  

4

4

4

Matematika *

3+2

3+2

3

4

Informatika * (5)

2

     
Fizika

2

3

2

 
Biológia  

2

2

2

Kémia

2

2

   
Földünk és környezetünk

2

2

   
Ének-zene

1

1

1

 
Rajz és vizuális kultúra (4)

1

1

1

1

Testnevelés és sport **

3

3

3

3

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Tánc és dráma

1

     
Kötelező választás    

2

2

Összesen

31

33

32

31

 

Megjegyzések a táblázatokhoz:

A táblázatokban dőlt számokkal jeleztük a tanulói választás alapján oktatott, a nem kötelező órakeret terhére beépített órákat.

  1. (1) Integrált tárgy, benne: Emberismeret, Társadalomismeret, Filozófia, Lélektan, Etika
  2. (2) Integrált tárgy, benne: Fizika, Kémia, Biológia, Természetföldrajz, Technika1
  3. (3) Integrált tárgy, benne: Történelem, Társadalomismeret
  4. (4) Benne: Mozgókép és médiaismeret
  5. (5) Integrált tárgy, benne: Technika2
  6. (6) "Első" idegen nyelvek: angol, német, francia
  7. (7) "Második" idegen nyelvek: francia, orosz, spanyol, angol, német, latin
  8. (8) A "Művészetek" modul anyaga az Ének-zene és a Rajz és… tárgyakban jelenik meg
  • * csoportbontás
  • ** részleges csoportbontás

Vissza a tartalomjegyzékhez

Választható tárgyak

Nagy jelentôséget tulajdonítunk annak, hogy diákjaink dönthessenek képzésük egyes részeirôl, tehát megválaszthassák (és megváltoztathassák) tárgyaik egy részét. E célt a választható (“fakultációs”) tárgyak szolgálják, amelyek – a hatévfolyamos képzés keretében – elôször a 9. évfolyamban jelennek meg. A fakultáció lehetôséget teremt egyfajta iskolán belüli átjárhatóság, irányváltás megteremtésére is. Természetesen – különösen a 11-12. évfolyamon – az egyes tanévekben más és más tantárgyak oktatására fog sor kerülni, hiszen itt jelentôs szerephez jut a diákok választása, a feltehetôen változó igény-rendszer.

Emelt szintû (felvételi) “szakirányban”:

  • A szakirány feladata a kétszintû érettségi vizsga emelt, felsô szintjére, a felvételi vizsgára való felkészítés. Nem titkolt célunk a diáknak, szülôknek egyaránt nagy terhet jelentô “külsô” elôkészítôk kiváltása. A fakultációk tananyagának összeállításánál az emelt szintû érettségi követelményeket vettük figyelembe.
  • Gyakorlati (munkába állást elôsegítô) “szakirányban”:

  • A szakirány célja – az Oktatási Törvény értelmében – a diákok munkába állásának elôsegítése, a szakmai képzés elôkészítése. Az aktuális, adott évben érvényes fakultációs kínálatot – a munkaerôpiac változásait figyelembe véve – a tanulói igények alapján alakítjuk ki. E körbe tartozónak tekinthetôek jelenlegi kínálatunkból az informatikai, közgazdasági, környezetvédelmi fakultációk.
  • Érettségi felkészítô:

  • Bizonyos tárgyak esetében szükséges külön érettségi felkészítô fakultációk mûködtetése. Indokolt ez a 10. évfolyamon záruló, illetve gyakorlati kiegészítést feltételezô tárgyak (pl. földrajz, informatika, fizika, biológia, kémia), vagy az alacsony óraszámú tárgyak (ének-zene, vizuális ismeretek, stb.) esetében.
  • Válaszható tárgyak:

    Fakultációk    

    középfok

    emelt szint

     

    9.

    10.

    11.

    12.

    11.

    12.

    matematika        

    3

    3

    magyar        

    2

    2

    informatika  

    2

    3

    3

    3

    3

    történelem

    1

    1

       

    2

    2

    testnevelés        

    2

    2

    fizika

    1

    1

    2

    2

    3

    3

    kémia

    1

    1

    2

    2

    3

    3

    földrajz    

    2

    2

    3

    3

    biológia

    1

    1

       

    3

    3

    ének        

    3

    3

    pszichológia    

    2

    2

       
    vizuális kultúra        

    3

    3

    gazdasági ismeretek    

    2

    2

       
    környezetvédelem    

    2

    2

       
    idegen nyelv        

    2

    2

    tudománytörténet    

    2

    2

       

    A fakultációs csoportokban a képzés legalább 8 fô jelentkezése esetén indul meg. Egy tanuló legfeljebb az érettségi tárgyak számának megfelelô fakultáción vehet részt.

    Legalább 10 fô igénye, érdeklôdése esetén más - képzési, nevelési céljainknak megfelelô- ismeretkörök oktatását is megszervezzük.

    Vissza a tartalomjegyzékhez

    Szakmai képzés

    Minden évben több olyan végzôs diákunk van, aki nem kíván felsôfokon továbbtanulni, illetve sikertelen felvételi vizsgát tesz. Számukra jelent segítséget az érettségi utáni, intézményen belüli szakmai képzés megszervezése, melyre igen markánsan fogalmazódtak meg az igények mind az említett felmérés keretében, mind az Iskolaszék részérôl.

    A képzés gyakorlat-orientált, közvetlenül is felhasználható ismereteket nyújt. A szakmai képzésre az érettségi vizsga letétele után jelentkezhetnek a diákok. A képzés nappali jellegû, a tanulók hozzávetôlegesen évi 1000 óra képzésben részesülnek, melynek végén OKJ (Országos Képzési Jegyzék) szerinti szakmai vizsgát tehetnek.

    Jelenleg (és középtávon) iskolánkban a következô OKJ (Országos Képzési Jegyzék) által elismert szakmák oktatását tudjuk biztosítani:

    Ügyintézôtitkár II.

    A középfokú ügyintézôtitkár (OKJ: 52 3404 04) megfelelô mélységû számítógép-kezelési és szövegszerkesztési, gépírási, titkári, gazdasági, jogi, nyelvmûvelés- és beszédtechnikai ismeretek, valamint idegennyelvtudás birtokában hazai és idegen érdekeltségû cégeknél (gazdálkodó egységeknél) ügyintézô és titkári feladatokat lát el, elsôsorban középszintû vezetôk mellett, illetve nagyobb intézményeknél, gazdálkodó egységeknél titkárságon munkatársként.

    Számítástechnikai szoftver üzemeltetô

    A számítástechnikai szoftver üzemeltetô (OKJ: 52 4641 03) legyen alkalmas a gazdasági és társadalmi élet szinte teljes vertikumában (az államigazgatásban, az oktatási és egészségügyi intézményekben, az ipari és mezôgazdasági termelésben, kereskedelemben stb.), az adott területhez kapcsolódó irodai és ügyviteli munkában, a gazdálkodó egységek tartalmi és adminisztratív munkájában alkalmazott szoftverek biztonságos, gyakorlott üzemeltetésére. Elméleti felkészültsége legyen elegendô ahhoz, hogy fogadóképes legyen a képzés során megismert szoftverek új változatainak alkalmazására.

    Vissza a tartalomjegyzékhez

    Felnôttképzés

     

    Esti képzés

    Levelezô képzés

     

    9.

    10.

    11.

    12.

    9.

    10.

    11.

    12.

    Magyar irodalom (1)

    3

    3

    3

    3

    1

    1

    1

    1

    Anyanyelv/kommunikáció

    1

    1

    1

    1,5

    0,5

    0,5

    0,5

    0,5

    Matematika

    3

    3

    3

    3,5

    1

    1

    1

    1

    Fizika

    1

    1

    2

     

    0,5

    0,5

    0,25

     
    Kémia

    1

    1

    1

     

    0,25

    0,25

    0,25

     
    Földünk és környezetünk

    1

    1

       

    0,5

    0,25

       
    Biológia

    1

    1

    1

     

    0,25

    0,5

    0,25

     
    Történelem (2)

    2

    2

    2

    3

    0,5

    0,5

    1

    1

    Informatika      

    2

         

    1

    Idegen nyelv

    2,5

    2,5

    2,5

    2,5

    1

    1

    1

    1

    Osztályfônöki

    0,5

    0,5

    0,5

    0,5

    0,5

    0,5

    0,5

    0,5

    Összesen

    16

    16

    16

    16

    6

    6

    6

    6

    Megjegyzések:

    1. Az óraszámban szerepel a mûvészeti ismeretek tárgy anyaga is.
    2. Az óraszámban szerepel a társadalomismeret, filozófia/etika tárgyak anyaga is.

    Vissza a tartalomjegyzékhez

    Ellenôrzés, értékelés, minôsítés

    Érdemjegyek

    Az érdemjegyek és osztályzatok a következôk:

    a) a tanuló tudásának értékelésénél és minôsítésénél:

  • jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1)
  • b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minôsítésénél

  • példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2)
  • c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minôsítésénél:

  • példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).
  • Az osztályzatok, érdemjegyek tartalmát a következô szempontok határozzák meg:

    • az ismeretanyag elsajátításának mértéke,
    • az összefüggések megértése és felismerésének önállósága,
    • a véleményalkotási készség,
    • az elemzési készség,
    • a tanuláshoz való hozzáállás.

    Ennek alapján az osztályzatok a következô értékelést jelentik:

    • Elégtelen: a minimális tantervi anyag ismeretének hiánya
    • Elégséges: a minimális tantervi tényanyag ismerete
    • Közepes: a tantervi tényanyag jelentôs részének ismerete, a fogalmak közelítôen pontos használata, az összefüggések megértése, az önálló véleményalkotás és elemzôkészség hiánya, idônkénti órai aktivitás
    • : a tényanyag és a fogalmak pontos ismerete, használata, az összefüggések önálló felismerése, elemzés és problémamegoldás tanári segítséggel, önálló vélemény alkotása
    • Jeles: a tények és fogalmak pontos ismerete és szakszerû használata, az összefüggések felismerése, önálló elemzô- és problémamegoldó készség, egyéni véleményalkotó képesség

    Nappali tagozaton

    Pedagógusaink a tanulók teljesítményét, elômenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékelik, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minôsítik, az érdemjegyekrôl a tanulót és szüleit rendszeresen értesítik. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek és a vizsgaeredmények alapján határozzuk meg. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelôtestület osztályozó értekezleten tekinti át, és a szaktanár, illetve az osztályfônök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépésérôl.

    Módszerek

    Ellenôrzési, értékelési módszereink révén szeretnénk elérni, hogy fejlôdjön a diákok kifejezô készsége, alakuljon ki a széles értelemben vett vizsgarutinjuk, mélyüljön az anyag megértése. A számonkérések ösztönözzék a tanulókat az ismeretek elsajátítására. Lehetôség szerint biztosítjuk az egyéni tempóban való haladást, növelve ezzel a diákok önállóságát, önbecsülését, igényességét. Az alkalmazott módszerek:

    Folyamatosan:

    • szóban, szóbeli szöveges értékeléssel
    • írásban, írásbeli szöveges tanári értékeléssel

    Idôszakosan:

    • diagnosztikus mérések egy-egy új anyagrész kezdetekor
    • összegzô mérések (tanév eleji, végi stb. felmérések)
    • nagydolgozatok
    • kiselôadások
    • pályamunkák, versenymunkák (fakultatív)
    • vizsgák

    Minden olyan anyagrészbôl, amelybôl diagnosztikus mérés segítségével minôsítettünk, megadjuk a lehetôséget a javításra.

    Az induló évfolyamokon a szaktárgyi alapfelmérés eredményérôl a szülôket tájékoztatjuk; a tanév végén pedig a bizonyítványon túlmenôen – szükség esetén –szöveges értékelést is adunk a diákok munkájáról.

    Vizsgák

    Vizsgarendszerünk középpontjában az érettségire, felvételire való elôkészítés áll. Minden tanuló az érettségi elôtt legalább egyszer írásban és/vagy szóban vizsgázik a kötelezô érettségi tárgyakból (magyarból, történelembôl, matematikából, idegen nyelvbôl), az érettségi szabályai szerint. A vizsga követelménye: az érettségi vizsga anyagából az adott évfolyamon (vagy évfolyamig) elvégzett tananyag. A vizsga tematikáját (témaköreit) a szaktanárok (munkaközösségek) állítják össze, és a vizsgaszabályzatunkban meghatározott módon közzéteszik. A tanulónak a választott (“fakultációs”) tárgyai egyikébôl is vizsgát kell tennie, vagy “szakdolgozatot” kell készítenie.

    Továbbhaladás

    Diákjaink abban az esetben folytathatják tanulmányaikat magasabb évfolyamon, ha valamennyi tárgyból eleget tettek a helyi tantervünkben rögzített minimális követelményeknek. Amennyiben egy diák több mint két tárgyból e feltételnek nem tesz eleget, úgy az évfolyamot köteles megismételni, vagy eltávozhat az iskolából. Javítóvizsgát az a diák tehet, aki legfeljebb két tárgyból nem érte el a minimális követelményszintet. Tantárgy alóli mentesítést – a jogszabályban rögzített eseteken túl – az a tanuló kaphat, aki egyéni munkáját eredményesen elvégezte. Ekkor minôsítése jeles.

    A magatartás és szorgalom értékelésének, minôsítésének követelményei:

    A magatartás minôsítése az életkori sajátosságokhoz igazodva fejezi ki a közösséghez és annak tagjaihoz való viszonyt (felelôsségérzet, önállóság, a közösség érdekében végzett tevékenység, viselkedés, hangnem):

    • példás, ha a tanuló életkorának megfelelôen a házirendben foglalt követelmények szerint viselkedik, életvezetése társainak például szolgálhat,
    • jó, ha a tanuló viselkedése a házirend követelményeinek általában megfelel, és súlyosabb fegyelmi vétséget nem követ el,
    • változó, ha a tanuló magatartása több alkalommal nem felelt meg a házirend követelményeinek, és súlyosabb fegyelmi vétséget is elkövetett,
    • rossz, ha a tanuló magatartása, életvitele a házirend követelményeinek ellentmond, és a súlyos fegyelmi vétségei után alkalmazott fegyelmezô intézkedések eredménytelenek.

    A szorgalom minôsítése az egyéni képességeket és körülményeket mérlegelve fejezi ki a tanulmányi munkához való viszonyt (kötelességtudat, cselekvôkészség, rendszeresség, pontosság):

    • példás, ha a tanuló képességeinek megfelelôen, eredményesen tanul, az órákon aktívan dolgozik, füzetei, taneszközei rendesek, tiltott segédeszközt nem vesz igénybe,
    • jó, ha a tanuló nem minden tárgyból dolgozik képességeinek megfelelôen, de jó irányú törekvései vannak,
    • változó, ha a tanuló több tárgyból képességei alatt teljesít, és javításra való törekvést sem mutat,
    • hanyag, ha a tanuló tanulmányait rendszeresen elhanyagolja.

    Felnôttoktatási tagozaton

    A képzés jellegéhez, a felnôttek munkarendjéhez alkalmazkodva, az alábbi módon történik a számonkérés, értékelés.

    • Tanév közben írásbeli és/vagy szóbeli beszámolók, kijelölt anyagrészekbôl
    • Tanév végén osztályozó vagy beszámoltató vizsgák írásban és/vagy szóban, a teljes évi tananyagból.
    • Egyéb speciális módszerek (házi dolgozat, kiselôadás, stb.), melyek kiegészítô jelleggel alkalmazhatók.

    A felnôttek beszámoló- és vizsgarendszerének kialakítása az érettségi szabályainak figyelembe vételével történt.

    Az értékelés dokumentumai:

    • Osztályozónapló (esti tagozaton)
    • Szaktanári lap (beszámolók és vizsgák érdemjegyei)
    • Osztályozó ív (év végi vizsgák érdemjegyei)
    • Bizonyítvány
    • Törzslap

    A felnôttképzési tagozaton a magatartás és szorgalom nem kerül értékelésre.

    Továbbhaladás

    Diákjaink abban az esetben folytathatják tanulmányaikat magasabb évfolyamon, ha valamennyi tárgyból eleget tettek a helyi tantervünkben rögzített minimális követelményeknek. Amennyiben egy diák több mint két tárgyból e feltételnek nem tesz eleget, úgy az évfolyamot köteles megismételni, vagy eltávozhat az iskolából. Javítóvizsgát az a diák tehet, aki legfeljebb két tárgyból nem érte el a minimális követelményszintet. Tantárgy alóli mentesítést – a jogszabályban rögzített eseteken túl – az a tanuló kaphat, aki egyéni munkáját eredményesen elvégezte. Ekkor minôsítése jeles.

    A magasabb évfolyamra lépés speciális feltételei
    1. Eredményes osztály-, osztályozó-, javító-, különbözeti vizsga letétele
    2. Hároméves szakmunkásképzôben szerzett szakmunkás bizonyítvány esetén a 10. évfolyamra lépés
    3. Alapvizsga letétele esetén 11. évfolyamra lépés
    4. Honosított külföldi bizonyítványok esetén egyéni elbírálás alapján

    Vissza a tartalomjegyzékhez

    Tanulók felvétele, átvétele

    Vállalt céljainkkal összhangban felvételi rendszerünk nem törekszik egyfajta elitképzés megalapozására, a maximális képzettségûek "lefölözésére". A válogatás elsô lépcsôje az általános iskolai eredmény, azonban csak negatív szûrôként használva: tehát csak a nyilvánvaló alkalmatlanságot kívánjuk így megállapítani. Mind az írásbeli, mind a szóbeli felvételinél a tárgyi tudáson túl kíváncsiak vagyunk a jelölt érdeklôdésére, személyiségére, képességeire.

    Törekszünk arra, hogy az iskolánkba való jelentkezést megelôzôen minél alaposabb tájékoztatást adjunk gimnáziumunk céljairól, programjáról, képzési rendszerérôl. Úgy gondoljuk, ha részletesen bemutatjuk, mire vállalkozunk, s mire nem; talán csökkenthetô azon iskolai kudarcok száma, melyek az egyéni elképzelések és az iskolai pedagógiai program eltérésébôl adódnak.

    Felvétel

    Ennek megfelelôen a gimnáziumunkba - nappali tagozatra - való felvétel elvei, melyeket a hatévfolyamos, és a négyévfolyamos képzésre jelentkezôk esetén is érvényesnek tartunk:

    • mind az általános iskolai, mind a felvételi vizsgán elért eredmény figyelembe veendô,
    • a felvételi vizsga írásbeli (hatévfolyamosnál nem!) és szóbeli részbôl (felvételi beszélgetés) áll,
    • a felvételi vizsga elsôsorban nem a tantárgyi ismereteket, hanem az alapvetô társadalmi részvételhez szükséges emberi alapkészségeket és az iskolai tanuláshoz szükséges feltételek szintjét vizsgálja, figyelembe véve az életkori sajátosságokat
    • a tanuló korábbi eredményei alapján mentesülhet a felvételi vizsga egésze vagy részei alól,
    • a felvételrôl a felvételi bizottság javaslata alapján az igazgató dönt.

    (A felvételi eljárás részleteit a jogszabályok, illetve a LKG nyilvános felvételi szabályzata tartalmazzák.)

    Átvétel

    Számos okból elôfordulhat, hogy egy diák iskolát kényszerül vagy szándékszik váltani. A LKG-ba való átvétel elvei:

    • tanuló átvételére csak tanév végén (elején) kerülhet sor (kivételes esetben a felvételi bizottság javaslata alapján az igazgató ettôl eltérhet),
    • szerencsésebb, ha az átvételre pedagógiai szakaszhatáron kerül sor (8., 10. évfolyam),
    • az átvételnél ki kell kérni az esetlegesen érintett osztályfônök véleményét,
    • nem vehetô át a tanuló, ha ezáltal az osztálylétszám meghaladná a törvényi maximumot,
    • a felvételi bizottság elôírhatja különbözeti vizsga letételét egyes tárgyakból.

    Felvétel szakképzésre

    A szakképzô évfolyamra való felvétel alapfeltétele az érvényes érettségi vizsga. Továbbá:

    • az évfolyamra való felvételnél elônyt élveznek a gimnáziumunkban érettségizett diákok,
    • a további férôhelyeket elsôsorban a IX. kerületi középiskolákban, az adott évben érettségizett tanulókkal kívánjuk betölteni,
    • a jelentkezés idôpontja az adott év augusztusa,
    • a felvételi döntést az érettségi eredménye és a felvételi beszélgetés alapján hozza meg a felvételi bizottság, figyelembe véve az idegen nyelvi meghallgatás eredményét is.

    Felvétel, átvétel felnôttoktatási tagozatra

    A felvétel az általános iskolai, magasabb évfolyamok esetén középiskolai bizonyítvány alapján történik.

    • A 9. évfolyamra az általános iskola 8. évfolyamának eredményes elvégzését igazoló bizonyítvány alapján
    • Magasabb gimnáziumi évfolyamokra az elôzô évfolyam eredményes elvégzését igazoló középiskolai bizonyítvány alapján. Szükség esetén az igazgató elôírhatja különbözeti vizsga letételét egyes tárgyakból.

    A felnôttoktatási tagozatra - indokolt esetben - tanév közben is átvehetô hallgató.

    • Saját osztályokból, képzési forma váltása esetén.
    • Nappali tagozatról.
    • Más felnôttoktatási intézménybôl.

    Az átvételnél kizáró ok a hatályos fegyelmi büntetés.

    Taneszközök

    A képzés során alkalmazandó tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásában a helyi tanterv alapján a szakmai munkaközösségek döntenek. A döntés során figyelembe veszik a taneszköz szakmai-pedagógiai minôségét, különösen tankönyvek esetén azok tartósságát, és lehetôség esetén az eszközök árát. Legkésôbb egy pedagógiai ciklus lezárásakor a szakmai munkaközösségek értékelik az alkalmazott eszközökkel szerzett tapasztalatokat.

    Vissza a tartalomjegyzékhez

    © LKG, 2002.