LKG Leövey Klára Gimnázium / iskolánkról - számítástechnika

Számítógépek otthoni használata a Leövey Klára Gimnázium tanulói körében

A számítástechnikai, informatikai oktatás fejlesztése érdekében 2003 tavaszán egy felmérést végeztünk iskolánkban. Arra voltunk kíváncsiak, hogy diákjaink iskolán kívül - elsõsorban otthon - milyen számítógépes lehetõségekkel rendelkeznek, mennyi ideig, mire használják a gépeket.

A hetedik és kilencedik évfolyam valamennyi tanulóját, továbbá a tizenegyedikes, számítástechnika fakultációra járó, iletve a tizenkettedikes, számítástechnika tagozatos diákokat kértük meg arra, hogy válaszoljanak a kérdésekre - melyeket nem egy "avatott" kutatóintézet, hanem magunk állítottunk össze.

Az adatok elsõ, gyors összesítése alapján a következõ megállapításokat tehetjük.

A legfontosabb adat - ami talán meglepõ -: a válaszadók 92%-ának otthonában van számítógép, vagyis osztályonként csak néhány tanuló kényszerül arra, hogy máshol - iskolában, ismerõsöknél - használja a komputert.

Az alábbi táblázatból az is kiderül, hogy a családok negyedrésze kettõ, hetedük kettõnél is több géppel rendelkezik, sõt minden tizedik családban laptop is van.

Úgy látszik, mai diákjaink már a számítógéppel együtt nõnek fel, hiszen a géppel rendelkezõ családok több mint felében már legalább öt éve van számítógép. Ez azonban nem jelenti a masinák elavultságát: a gépeken mûködõ operációs rendszerre vonatkozó kérdésre adott válaszokból kiderül, hogy az otthoni géppark viszonylag fiatal gépekbõl áll.

Periférákkal jól ellátottnak tûnnek az otthoni gépek: szinte mindenütt van a géphez hangfal, CD-olvasó, háromnegyedükhöz nyomtató is tartozik, s a gépek több mint fele (56%) CD-íróval rendelkezik. Némileg kisebb számban található joystick vagy kormány (38%), mikrofon (33%), DVD-olvasó (32%), scanner (17%) és web-kamera (11%).

Tanulóinkon kívül általában a testvérek, a családok felében pedig az édesapa és édesanya is használja a számítógépet. Arra a kérdésre, hogy ki a gép(ek) karbantartója, az alábbi válaszokat kaptuk:

A következõ táblázat azt mutatja, hogy a legtöbb helyen - így az iskolában is - használt programok az otthoni gépek mekkora hányadán találhatók meg:

Egyáltalán nem váratlan eredmény, hogy a leggyakoribb számítógépen folytatott tevékenység a játék: a kérdõívet kitöltõk 87%-a jelölte meg ezt a választ. Meglepõ viszont, hogy a hetedikesek 70%-a mellett a tizenegyedikesek 60%-a is ezt a felhasználási módot tartja önmagára leginkább jellemzõnek. A felhasználási sorban a szövegszerkesztés következik 71%-kal. Legkevésbé a tizenegyedikesek, leginkább a tizenkettedikesek készítenek így dokumentumokat. A zenehallgatás (mp3 is) fontos szerepet játszik diákjaink 58%-ánál. A képnézegetés, -szerkesztés, a videózás egyaránt 44%-os, a DVD használata 21%-os kedveltséget mutat. Utóbbi négy elfoglaltság a tizenegyedikeseknél kiemelkedõ, rendre 88%, 88%, 88%, 63% az említési gyakoriság.

A vizsgálatba bevont tanulók otthonának 63%-ában van - többnyire modemes - internet elérési lehetõség. (Itt a hetedikeseknél mért érték kiemelkedõ: 80%!). A diákok 70%-ának van az iskolain kívül még másik e-mail címe, és tizedük (iskolán kívüli) saját honlappal is rendelkezik.

Az internetet böngészi a diákok 55%-a (a hetedikesek 80%-a); levelezést folytat 43% (a tizenegyedikesek 63%-a); chat-el 36% (a hetedikesek 60%-a, a tizenkettedikesek 13%-a). Tanulásra 37% használja a gépet, ezen belül nyelvtanulásra csak 17%.

Sejthetõ az eddigiekbõl, hogy ez a szélesspektrumú géphasználat idõt is igényel. A "Milyen gyakran használod otthon a számítógépet?" kérdésre az alábbi válaszokat kaptuk:

Látható, hogy a diákok közel fele naponta leül a gép elé, és alig vannak olyanok, akik csak ritkán, vagy soha nem használják. Az "Alkalmanként mennyi idõt töltesz a gép elõtt?" kérdésre adott válaszok tovább árnyalják a képet: tanulóink legalább fele több órát is eltölt egy-egy alkalommal számítógépénél.

A "Napi átlagban hány percet használod a számítógépet?" kérdésre a megfelelõ válaszok átlagát véve a hetedikesek 150 perccel (2,5 óra!) állnak az elsõ helyen, 121 perccel (2 óra) követik õket a tizenegyedikesek, 91 perccel (1,5 óra) a kilencedikesek és 78 perccel a negyedikesek. A legtöbbet - közel három órát - a kilencedikes matematika tagozatos tanulók foglalatoskodnak vele.

A fenti adatok talán segítséget nyújtanak a gimnáziumi infomatikai oktatás feladatának, helyi tantervének pontosabb megfogalmazásához; az infokommunikációs technikák iskolai alkalmazási lehetõségeinek feltárásához.

Budapest, 2003. május 20.

Fehérné Dallos Eszter
munkaközösség-vezetõ

PS.
Talán nem érdektelen az iskolai adatokat összevetni profibb kutatások adataival. Mutatóba néhány cím:
KÓD Gazdaság- és Médiakutató Intézet:
     Az új generáció és az új média: információs kultúra és internethasználat a 10-18 éves generációban
     Az Internet-hozzáférés piacának hazai tendenciái
Cikk a Computer Panorámából
Cikk az Index-ről

© LKG, 2002.