LKG Leövey Klára Gimnázium / FényÉvkönyv

SzínJáték

Két újszerûsége is volt az idei iskolaszínházi évadnak. A színjátszó kört tanári közremûködés nélkül, teljesen önállóan vezette egykori hûséges diákunk, Pécsi Marcell. Segítséget is kapott a tavaly végzett Gémes Antos személyében, aki színi stúdiós tapasztalatait már fel tudja használni. Õk ketten rendezték meg Molnár Ferenc: Ibolya c. vígjátékát (Az Ibolya címmel). Eredeti ötlettel a Leövey Napok keretében nyilvános fõpróbára invitálták a nézõket, s valóban, most amolyan igazit láthattunk, nem pedig fõpróbának titulált premiert! Elõször a második szereposztásban játszók pergették le a jeleneteiket - ragyogóan: a kedvesen hisztis Devánszki Mirával (9.A), a megbátorodó szolid Konyecsni Petrával, a "nagy" szerepeket idézõ Kuchta Annamáriával (9.C) és a május 3-ai bemutató nõi fõszereplõjével, a színesen, ügyesen játszó Konyecsni Dórával (9.F). Utána megtekintettük az egész darabot az elsõ szereposztásban - a szintén üdítõen tehetséges "kóristánékkal": az eleven kis Meszes Bettivel (9.F), a fifikásan szende Deák Fruzsinával (9.C), a magával ragadóan csábos Fekete Orsolyával (9.C), az egyértelmûen próbálkozó Szabó Klárával (9.A) és a második fõszereplõvel, Fülöp Krisztinával.
Marcell mindig a legjobbkor állította le a játékot, amikor mi, nézõk is azt tettük volna szívünk és lehetõségünk szerint: pl. amidõn kicsit elburjánzott a rögtönzés… Ennek a férfi fõszereplõk nem tudtak mindig ellenállni. A fiúcsapat állandó volt: a megbízható, lelkiismeretes titkár, Cselle Gábor (9.F) és a két fõszereplõ, az igazgató Vincze Tamás (11.A) és a zeneszerzõ Pál András (11.B), akik szemmel láthatóan szeretnek együtt játszani.
A május 3-ai bemutató körül, sajnos, nem volt akkora hírverés, így gyér számú, de annál lelkesebb közönség nevethetett a jól kiszámított Molnár Ferenc-i csattanókon, a jól sikerült fel-felpezsgõ hangulatú jeleneteken.
A tanév második újdonsága volt, hogy a 9.C osztályban heti két kötelezõ drámajátékóra keretében amolyan "színkör II." alakult. Azon kívül, hogy a kissé eltúlzott létszámú drámacsoport" (26 fõ…) lelkesen végezte a heti gyakorlatokat, szituációs játékokat, rögtönzéseket, két produkcióval is felhívták magukra a figyelmet. Õk vállalták a március 15-ei mûsort, ami most egy színielõadást jelentett. (Lengyel Balázs: A szebeni fiúk c. ifjúsági regényének egy részletét adták elõ Deák Fruzsina rendezésében, osztályfõnökük, Benedek Antalné irányításával.) A második vállalkozásuk a Queneau-féle Stílusgyakorlatok tizennégy jelenetének elõadása volt, rendezésemben - de tulajdonképpen igazi csapatmunka volt ez, közös megbeszélés után dolgoztuk ki a különbözõ stílusú két-három perces jeleneteket.
A bemutatóra a Leövey Napokon került sor. Telt ház volt a Kodály-teremben, s a diákokból, tanárokból, szülõkbõl álló közönség nagy tapssal értékelte a sok ötletet, az egyéni, jó humorú megoldásokat. Jósnõként Fekete Orsit láttuk, Kovács Tündit bizonytalan bolondként, Erdei Katát kihallgatottként, Kuchta Annamarit parasztasszonyként, Szántó Erikát pedig hisztériásként. Ugyancsak õ szerepelt a fura vígjátékban Szilágyi Magdival, Urszuly Brigivel és Kökényesi Verával.
Gács Georgina "angolul" beszélt, Gluscevic Mirej "olaszul", Korpás Andi "görögül". Hole Dóri kiabáló kis suhanc volt, Fodor Heni durván beszélt, Deák Fruzsi tinisen, Kalmár Hajni primitíven, Zentai Zsuzsi pedig táncos társaival egy "csacska dalt" énekelt. Egyébként mindenki mindenkinek segített, közremûködtek egymás jeleneteiben. Hangsúlyozni szeretném, hogy a látványosabb szerepek mellett nagyon fontos volt a csendes háttértevékenység (Pécsi Marcell hallható gitárkísérete, vagy éppen Kovács Tündi szaxofonszólója), s különösen Simon Bori mindent összefogó munkája.
Mindegyik diákelõadás tanulsága: csak alapos szövegtudással, a másikra figyeléssel, felelõsséggel, alázattal lehet kiállni a színpadra! Mindezek elfogadása és a megtapasztalt tehetségek együtt csakis jó eredményt adhatnak. Ezt kívánom a jövõben minden szín- és drámakörösnek:

Dr. Kutassyné W. Melinda

© LKG, 2002.