LKG Leövey Klára Gimnázium / FényÉvkönyv

150 éves március

Álljon itt két részlet az Európa tavasza versenyre benyújtott pályamûbôl, egy 1848-as évkönyvbôl, amelyet iskolánk "Viharsarok" csapata készített.

Változó Pest-Budánk

Az 1848. év folyamán több örvendetes, honbarát névváltoztatás történt Budán. Az eddig idegen nevet viselô, netalán névtelen budai területek a történelmünkbôl jól ismert neveket kaptak. Buda szabad királyi város közgyûlésének jegyzôkönyve rögzíti ezen változásokat:

A volt Kálvária, vagy Kôbánya helyett lett a már 1394-ben is használatos Rózsahegy, azaz Rézmál a neve annak a helynek, ahol Gül Baba is nyugszik.
A volt József-hegy ezentúl a Szemlôhegy nevet viseli, a legutolsó budai ostrom északi ôrszemeinek emlékére.
A Hunyadi László tetemét rejtô Ferenc-hegy ezután neveztessék Vérhalomnak.
A volt Geissberg lesz Árpádorma, ahogyan már Anonymus is nevezte.
Szulejmán visszaverésének emlékét ôrzi a volt Rochusberg és Ochsen-Ried, amelyek új neve Törökvész.
Buda 98. pasájának eleste és a megtört török uralom emlékére az eddigi Disznórét (Zsírdomb) ez évtôl Pasarétnek hívatik.
Bátorihegy leszen ezután Linenberg, mivel egy 1456. évi írás szerint itt egy barlangban élt egy remete "frater Ladislaus Báthori". A Budakeszi úttal határos térség pedig neveztessen Bátoraljának.

A pesti oldalon is történt némi változás idén, ha nem is az elnevezések terén. Széchenyi István például eladta az Újépület melletti nagy házát, és helyette egy telket vett a német színház mellett, ahol egy palotát szándékozik építtetni. Az épülô Széchenyi Lánchíd közelében pedig a Gôzhajózási Társaság építtetett egy állandó kikötôt.

Költôk, írók és a forradalom

Az elmúlt években az elnyomás elítélôi, a forradalom nem csüggedô várói, mindenkoron a haza és nemzet eszméjét támogató költôk, írók voltak. S ôk nem csak szóval, tettel is részt vettek a céljaink eléréséért folyó küzdelmekben.

Vörösmartynak, Magyarország nagy költôideáljának ez évben három verse jelent meg. A költô március 15-ét, de fôként a sajtószabadságot köszöntötte. Szabad sajtó címû mûvének nyolc sorát az Ellenzéki kör helyiségeinek ablakaiban lehetett olvasni. A Harci dal címût, amelyben fegyverfogásra buzdítja nemzetünket, szeptember 18-án tette közzé.

Jókai Mór is szilárd köztársaságpárti nézeteket vall, nem csoda hogy ott volt március 15-ének minden fontos helyszínén, részt vett ama bizonyos 12 pont megfogalmazásában is.

Petôfi Sándor nevét nem felejthetjük ki, ha a forradalomról írunk. Nélküle talán most nem tartanánk itt. Az ô Nemzeti dala a népre még soha nem látott hatást tett. Június havában Petôfi a választókörzetében tett utazásról visszatérve oly fényesnek érezte dolgai állását, hogy állapotos feleségét is magával vitte a választásokra. Június 15-én, Szabadszálláson azonban csalódnia kellett az eredményben, sôt menekülni kényszerült az ellene uszított paraszti tömeg elôl.

A forradalom hatására Petôfi barátja, a Toldi írója, Arany János a Nép Barátja címû lap szerkesztôi közé állt, majd ôsszel beállt a nemzetôrségbe.

"Uraim, Addig Önök ki nem mennek, még nem határoznak!" - kiáltott Vajda János, a Petôfi köré csoportosuló Fiatal Magyarország ifjú tehetsége március 14-én, a Pilvaxban. Ezzel bírta maradásra a távozni készülôket, akik megúnták a nemzeti követelésekrôl folyó meddô vitákat. S a fiatal társaság hat<ározott!

Aranyossy Márta, Csorba Eszter, Irányi Dóra, Kiss Orsolya 11.G

© LKG, 2002.