LKG Leövey Klára Gimnázium / FényÉvkönyv

A Net jövõje

Hogy kerül egy épphogy nagykorú magyar fiatalember Vint Cerfnek, az Internet Society elnökének a társaságába? Erre egyszerû a válasz. Kell hozzá egy konferencia - ezúttal az INET '98, melyet Genfben rendeztek. Kell hozzá valaki a programbizottságban, aki felfigyel egy tehetséges fiatal finn srác témajavaslatára: õ Laura Breeden, aki elhatározza, hogy szervez egy ifjúsági fórumot. Kell a programbizottságba egy magyar - ez volnék én -, aki elhatározza, hogy segít Laurának keresni egy rátermett magyar ifjút. Kell hozzá valaki, aki sok tehetséges magyar ifjút ismer, ez volt Hanák Péter, az informatikai diákolimpiák magyar csapatainak egyik felkészítõje. És kell hozzá valaki, aki már bizonyított valamit az életben, elég jól tud angolul, és vállalkozó kedvû: õ Szabó Viktor, a fokvárosi diákolimpia bronzérmese, gazdagréti lakos, a múlt tanévben még a Leövey Gimnázium tanulója, jelenleg pedig az ELTE hallgatója.
Kérem, fogadják alábbi írását érdemeihez méltóan.

Tisztelettel, Turchányi Géza
P.s. Még sok minden más is kellett hozzá, de azt együttes erõvel megoldottuk.

Az idén Genfben, július 22. és 24. között rendezett INET konferencia kulcsszava a jövõ volt. Vint Cerf, a TPC/IP protokoll egyik atyja ennek jegyében már a nyitónapon érdekes kérdéseket vetett fel. Különbözõ adatokkal és elõrejelzésekkel bizonyította, hogy az Internet még a mainál is dinamikusabban fog növekedni az elkövetkezõ években. A nyers tények közé néhány, ma még komolytalannak tûnõ, ám egyszer talán valóra váló elképzelést is elrejtett.
Például, hogy vajon mi lesz a domain-nevekkel, ha az Internet már egy bolygóközi rendszer lesz? Esetleg megjelennek majd a .earth és .mars jellegû végzõdések?
Talán még inkább utópisztikusnak tûnhetett az a gondolata, hogy néhány évtizeden belül szinte minden gép apró TPC/IP chipekkel lesz felszerelve a háztartásokban. Így, ha az ember rááll a mérlegre, hogy tájékozódjon súlyfeleslegérõl, az adat rögtön megjelenik a körzeti orvos nyilvántartásában, hiszen a kartonok is gépen lesznek, és mivel a hûtõgépben is ilyen chip lesz, az meg egy ideig nem fog kinyílni.
Könnyebb lesz a videófelvevõk programozása is, szerinte ezt egy könnyen átlátható Web-oldalon keresztül tehetjük majd meg. Sõt, áramszünet után nem kell majd az óra villogását néznünk, mivel újra beállítaná magát a hálózat segítségével.

Hasonló stílus uralta az INET ifjúsági fórumát is. A fórumot szervezõ Laura Breeden célja az volt, hogy a világ különbözõ tájairól érkezett fiatalok meséljék el a hálózattal kapcsolatos élményeiket, érzéseiket. A rajtam kívül négy amerikai, egy finn és egy ghánai 18 és 24 év közötti Internet-használó fiatalból álló csapat mellett a "nagy öreg", Vint Cerf is részt vett a fórumon.
A felmerülõ kérdésekhez képest rövid, másfél órás beszélgetés azzal kezdõdött, hogy a finn srác, Toni Alatalo megmutatta a közönségnek Web-helyét, melyet barátaival készít. Mint elmondta, a domain nevét édesanyjától kapta karácsonyra, aki ugyan nem is tudja, mi az, de nagyon megértõ. Web-oldalain hihetetlen mennyiségû adat látható, például a naplóját is itt vezeti. Toni köszönetet mondott az Internet kifejlesztõinek - beleértve a jelenlévõ Vint Cerföt - amiért készen kaphatta, kaphattuk ezt a rendszert, és élvezhetjük lehetõségeit.
Késõbb a közönség által feltett kérdésekre válaszoltunk. Az egyik elsõ kérdés az volt, vajon máshogy kezelik-e a fiatalokat a "virtuális világban", mint a mindennapi életben? A legérdekesebb választ Ato, a ghánai fiú adta. Mint elmondta, hazájában a mai napig úgy gondolkoznak az emberek: az idõsebbnek mindig igaza van. Az Interneten viszont az ember teljes személyiségét, így életkorát is titokban tarthatja, tehát egy vitában csak az érvek számítanak.
Felvetõdött a kérdés, hogy milyen lenne az ideális számítógép. Toni erre elõvette a noteszét: pont ilyenre vágyik. Legyen ilyen kicsi, ilyen könnyû, színes, és lehessen ugyanúgy írni bele. Persze tréfásan hozzátettük: nem ártana, ha az ára is annyi lenne...
Azzal kapcsolatban, hogyan lehetne még nagyobb tömegek számára elérhetõvé és használhatóvá tenni az Internetet, nem sok okos ötlet született. Ato - bár õ remekül beszéli - az angol nyelv uralmát kifogásolta. Szerinte ennek ismerete nélkül ki van zárva az ember a Web világából. De erre még nincs jó megoldás, hiszen a mai nyersfordító programok még inkább nyersek, mint fordítók.
A legnagyobb vita akörül keletkezett, amikor valaki felvetette: az Internet vajon csökkenti, vagy növeli az emberek közötti anyagi különbségeket? Ez is egy olyan kérdés, amire igazán senki sem tudhatja a választ. Persze, lehetne mondani, hogy a gazdagok sok pénzt ölnek az Internetbe, a szegények viszont nem költhetnek rá, így a különbség csökken. De végül a jelenlévõk mind egyetértettek abban, hogy ez érdektelen kérdés. Ez nem puszta közönyösség, csak semmitõl nem kell többet vagy mást várni, mint amire hivatott.
Az Internetnek nem feladata a társadalmi különbségek eltüntetése. A szekértõl a rádióig, a telefontól a tévéig mindig voltak - és lesznek - olyan eszközök, amelyekhez bizonyos rétegek hozzájutnak, mások viszont nem. Inkább az a fontos, hogy a használók köre minél gyorsabban táguljon, mert ez mindenkinek csak elõnyére válhat.

Szabó Viktor (sid@ludens.elte.hu)

© LKG, 2002.