Figyelem: Itt csak a rendelet kivonata olvasható! A hatályos - most érvényes - jogszabály teljes szövege megtalálható itt.

269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól
(Részletek)

3. § (1) A felvételi eljárás az OM által kiadott „A” jelzésű jelentkezési törzslap és legalább egy „B” jelű intézményi jelentkezési lap (a továbbiakban: jelentkezési lapok) benyújtásával kezdődik. A Tájékoztatóban meghatározott feltételekkel és módon a jelentkezési lapok benyújtása elektronikus módon is történhet. A jelentkezési lapok az e rendelet 1. számú mellékletében felsorolt adatokat tartalmazzák. Az „A” és a „B” jelű jelentkezési lapon szereplő adatok eltérése esetén az „A” jelű jelentkezési törzslapon feltüntetett adatokat kell figyelembe venni

(2) A felsőoktatási intézmény a felvételi kérelem megalapozott elbírálásához szükséges, általa meghatározott további információkat is kérhet.

(3) A jelentkezési lapok benyújtásának határidejét az Ftv. 115. §-a (2) bekezdésének b) pontjára is figyelemmel az OM határozza meg, és a Tájékoztatóban, illetve hivatalos közleményben teszi közzé.

(4) Nem vehető fel felsőoktatási intézménybe - beleértve az intézményben második szakra jelentkezőket is - az, aki az (1) bekezdésben meghatározott jelentkezési lapokat a megadott határidőig nem adja be.

4. § (1) A felvételi követelményekre, valamint a 3. §-ra, illetve a 9. § (18) bekezdésére figyelemmel, egyidejűleg több felsőoktatási intézménybe, karra, szakra, szakcsoportra, felsőfokú szakképzésre, illetve képzési formára is lehet jelentkezni.

5. § (4) A jelentkezők felhatalmazása alapján az (1) bekezdésben meghatározott dokumentumokat, illetve adatokat az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda elektronikus úton is beszerezheti az adatokat kezelő intézménytől, illetve középiskolától. Az így beszerzett adatok (érettségi eredmények) valódiságáért az azt szolgáltató intézmény, illetve középiskola a felelős. Az elektronikus úton beszerzett adatok megismerhetőségét a jelentkező számára biztosítani kell

(5) A jelentkező a felvételi eljárás során egy alkalommal módosíthatja a 4. § (2) bekezdés b) pontja alapján meghatározott sorrendet. A módosítás határidejét és módját az OM a Tájékoztatóban teszi közzé.

(11) Amennyiben a jelentkező a 3. § (1) bekezdése szerint elektronikus módon jelentkezik, a Tájékoztatóban meghatározott feltételekkel és módon az (1) és (3) bekezdésben meghatározott dokumentumok benyújtása is történhet elektronikusan.

6. § (1) A felsőoktatási intézmény minden, az adott intézménybe (karra), szakra, szakcsoportra, felsőfokú szakképzésre, képzési formára, az államilag finanszírozott, illetve költségtérítéses képzésre jelentkező felvételéről - e rendelet 2. §-a (4) bekezdésének h) pontja alapján meghatározott szempontok szerint - egységes rangsorolás alapján dönt. Ennek során kötelezően figyelembe veszi a 4. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján a jelentkező által meghatározott jelentkezési sorrendet, valamint a Kormány által meghatározott, országosan felvehető államilag finanszírozott hallgatók létszámát és az oktatási miniszternek a létszámkeret megosztásáról a 120/2000. (VII. 7.) Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdése szerint hozott döntését.

(2) A rangsorolást 120 pontos rendszerben, pontszámban kell kifejezni.

(3) A felvételi összpontszámot a következőképpen kell meghatározni:

a) a hozott pontok és a szerzett pontok összegzésével, vagy

b) az érettségi vizsgatantárgyak alapján számított pontok megkettőzésével.

(4) A felsőoktatási intézmény a felvételi eljárás során a szakcsoportnál jelentkezési feltételként, illetve választható módon meghatározott tárgyakból az emelt szinten teljesített legalább közepes érettségi vizsgáért többletpontot ad. Az adott alapképzési szakon, szakpáron többletpont legfeljebb két emelt szinten teljesített tantárgyi vizsgáért adható. Többletpont az emelt szintű érettségiért csak abban az esetben adható, ha a jelentkező e vizsgaeredmény alapján kéri a 9. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott szerzett pontjai megállapítását. Ha a jelentkező a jogosult az emelt szintű érettségi vizsgáért járó többletpontra, és olyan szakra, szakpárra jelentkezik, ahol két érettségi vizsga alapján számolják ki a szerzett pontjait, emelt szintű érettségi vizsgatárgyanként 7-7 többletpontot kap. Amennyiben olyan szakra, szakpárra jelentkezik, ahol egy vizsgatárgyból számolják ki a szerzett pontjait, 14 többletpontra jogosult.

(5) A felsőoktatási intézmény legfeljebb két államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgáért nyelvvizsgánként
a) középfokú C típusú nyelvvizsga esetén 7 pontot,
b) a felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén 10 pontot
ad. Államilag elismert középfokú A vagy B típusú, illetve felsőfokú A vagy B típusú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezőnek akkor ad 7, illetve 10 többletpontot a felsőoktatási intézmény, ha a jelentkező sajátos nevelési igénye miatt - igazoltan - nem tudja a C típusú nyelvvizsgát letenni.

(6) Egy adott idegen nyelvből - a jelentkező döntése alapján - a (4) bekezdés vagy az (5) bekezdés alapján többletpont egyszer adható.

(7) A felsőoktatási intézmény - a szabályzatában meghatározott módon - a felvételi eljárás során további többletpontot adhat az alábbiak szerint:

a) az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, szakiránynak megfelelő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, illetve szakirányú technikusi képesítő bizonyítványért legfeljebb 7 pont,

b) olimpiai sportágban világ- és Európa-bajnokságon elért legalább 3. helyezésért legfeljebb 5 pont vagy olimpiai sportágban országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért legfeljebb 3 pont.

c) az Országos Ifjúsági Tudományos Innovációs Versenyen elért legalább 3. helyezésért legfeljebb 5 pont.

d) a Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája versenyein elért helyezés alapján a nagydíjasoknak legfeljebb 5 pont, az első díjasoknak legfeljebb 3 pont.

(8) A (4)-(7) bekezdések alapján adható többletpontok összege legfeljebb 24 pont lehet.

(9) A felsőoktatási intézménynek a felvételizők felvételi teljesítményét úgy kell - pontszámmal - értékelnie, hogy azok összehasonlíthatók legyenek egymással, továbbá biztosítsa a differenciált felvételi döntés lehetőségét, valamint azt, hogy minden jelentkező az egységes rangsorba besorolható legyen.

(10) Az államilag finanszírozott alapképzésre történő jelentkezés esetén az érettségi évében és az azt követő 3 évben, továbbá a felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén az érettségi évében és az azt követő 5 évben legfeljebb 60 pontig értékelhető a 8. §-ban foglaltak szerint a jelentkező középiskolai eredménye.

(11) A felsőoktatási intézmények szakiránynak megfelelő jelentkezés esetén azoknak a jelentkezőknek, akik a versenykiírásnak megfelelően az oktatási miniszter által ajánlott Országos Középiskolai Tanulmányi és Országos Szakmai Tanulmányi Versenyeken emelt szintű érettségi eredménynek megfelelő helyezést értek el, a (8) bekezdésben meghatározott maximális többletpontot biztosítják. Ebben az esetben a felvételi összpontszámot ennek figyelembevételével kell meghatározni.

(12) Fel kell venni a felsőoktatási intézménybe az olimpiai bajnokságokon 1-3. helyezést elért jelentkezőket bármely általuk választott intézményben, tagozaton, szakon, szakpáron.

7. § (1) Nem vehető fel az 1. § (1) bekezdésében meghatározott képzésekre az a jelentkező, akit az általa megadott intézményi jelentkezési sorrendben megelőző felsőoktatási intézmény felvesz.

(2) El lehet tekinteni az (1) bekezdésben foglaltaktól, amennyiben a felsőoktatási intézmény két szak egyidejű képzési lehetőségét előzőleg a jelentkezők számára meghirdette, továbbá az Ftv. 124/E. §-ának o) pontja szerinti közös képzés esetén.

(3) A felvételhez szükséges minimális teljesítmény meghatározása a megadott keretszámon belül ponthatár alkalmazásával történik. Ugyanazon felsőoktatási intézményben, karon, szakon, szakcsoportban, szakpáron, tagozaton, képzési formában az államilag finanszírozott képzésre és a költségtérítéses képzésre meghatározott ponthatárok eltérhetnek. A megállapított ponthatár fölött mindenkit fel kell venni; a ponthatár alatt senki nem vehető fel.

(4) Felsőoktatási intézménybe - a felsőfokú szakképzés kivételével - csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 78 pontot. Felsőfokú szakképzésre felvehető az a jelentkező is, akinek a többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 72 pontot.

8. § (1) A középiskolai tanulmányi eredmények alapján pontszámot csak osztályzatból lehet képezni, a következők szerint:

a) öt tantárgy: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy választott tárgy, valamint egy választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) utolsó - tanult - két év végi érdemjegyeinek összege, valamint

b) az érettségi érdemjegyek átlagának kétszerese, egész számra kerekítve.

(2) A középiskolai eredmény meghatározásánál szakközépiskolában folytatott tanulmányok esetén - a felvételiző választása szerint - egy, legalább két évig tanult, a választott szakiránynak megfelelő szakmai előkészítő, szakmai alapozó tárgy is figyelembe vehető.

(3) Az (1)-(2) bekezdés alapján számított pontok az úgynevezett hozott pontok, amelyeknek az összértéke legfeljebb 60 pont lehet.

(4) A jelentkezés évében érettségizők esetében az (1) bekezdés a) pontjában, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott tantárgyak 12. (illetve 13.) évfolyamon félévkor kapott osztályzatait is figyelembe lehet venni. Erről a felsőoktatási intézmény szabályzatában dönthet.

(5) Magyar nyelv és irodalomból (vagy nemzetiségi nyelv és irodalomból) évente a két osztályzat átlagát kell számolni, majd azok összegét egész számra kell felkerekíteni.

(6) Alapképzésre történő jelentkezés esetén az érettségi évében és az azt követő három évben a Rendelet 6. §-a (3) bekezdésében meghatározott a)-b) pontok számításai közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb.

(7) A művészeti és testkulturális szakcsoportba jelentkezők esetében a felvételi összpontszám kizárólag a felvételi teljesítmény alapján is megállapítható.

(8) A külföldön vagy külföldi rendszerű középiskolában folytatott tanulmányok során szerzett osztályzatokat, továbbá az érettségi vizsgán elért eredményeket hozott pontként a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott esetben és módon figyelembe lehet venni.

(9) Amennyiben a jelentkezőnek az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt tantárgyak valamelyikéből nincs osztályzata, a nem tanult tárgy helyett - a felvételiző választása szerint - egy másik, legalább két évig tanult tantárgyból elért osztályzatai is figyelembe vehetők.

(10) Az érettségi érdemjegyek átlagának kiszámításakor az érettségi bizonyítványt, illetve azokat a tanúsítványokat kell figyelembe venni, amelyeket a jelentkező az e rendelet 5. § (1)-(4) bekezdéseiben, illetve a Tájékoztatóban meghatározott módon a jelentkezési lapjához mellékel.

9. § (1) A felvételi eljárás célja a felsőfokú tanulmányokra legalkalmasabb jelentkezők kiválasztása. A felvételi eljárás során a felsőoktatási intézmények által a szakcsoportoknál meghatározott érettségi vizsgatantárgyak alapján kiszámolt pontok (a továbbiakban: szerzett pontok) összértéke legfeljebb 60 pont lehet.

(2) Az érettségi vizsgán vizsgatantárgyanként elért százalékos eredményeket 60, illetve 30 érettségi pontra kell átszámítani annak függvényében, hogy a felsőoktatási intézmény egy, illetve két tárgyat határoz meg kötelező vagy választható vizsgatantárgyként. Az érettségi pontokat a vizsgatantárgyak százalékos eredményeiből a közép- és az emelt szintű érettségi vizsga esetén azonos módon kell számítani. Az átszámítási kulcsokat e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) Az érettségi vizsgatantárgyak százalékos eredményét az érettségi bizonyítvány, illetve a jelentkező által benyújtott tanúsítványok alapján kell figyelembe venni.

(4) A kétszintű érettségi vizsga bevezetése előtt tett tantárgyi érettségi vizsga eredményeinek átszámítását, valamint a középszintű vagy emelt szintű érettségi vizsga százalékos teljesítményeinek érettségi osztályzatra történő átszámítását az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint kell elvégezni.

(5) A felsőoktatási felvételi eljárás során a jelentkezési feltételként meghatározott emelt szintű érettségi vizsga teljesítését nem helyettesíti a (4) bekezdésben meghatározott Korm. rendelet 61. § (10) bekezdése szerint a nyelvvizsga-bizonyítvány alapján kiadott érettségi bizonyítvány.

(6) Külföldi oktatási intézményben szerzett és a Magyar Köztársaságban egyenértékűnek elismert érettségi bizonyítvány eredményeit felvételi szempontból a bemutatott okmány alapján az a felsőoktatási intézmény minősíti, ahová a jelentkező jelentkezési lapját benyújtja. Az eljárás során a felsőoktatási intézmény a felvételi tantárgyakból megállapítja az egyes tantárgyak vizsgaszintjét és százalékos eredményét.

(7) A felvételi eljárás során

a) szakmai alkalmassági vizsga,

b) gyakorlati vizsga,

c) az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok állampolgárai számára magyar nyelvi alkalmassági vizsga szervezhető.

(8) A szakmai alkalmassági vizsga az adott szakcsoportban, szakon, szakpáron a továbbtanuláshoz szükséges - előfeltételként meghatározott - alkalmasságot méri. Értékelése „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítés lehet. A szakmai alkalmassági vizsga követelményeit, valamint a vizsgáztatás módját a felsőoktatási intézmény vagy - együttműködés esetén - az adott szakterület intézménycsoportjának szakemberei közösen határozzák meg, amit a Tájékoztatóban közzé kell tenni.

(9) A művészeti és egyes testkulturális szakcsoportba tartozó szakokon gyakorlati vizsga szervezhető. A gyakorlati vizsga követelményeit a felsőoktatási intézmény határozza meg, amelyeket közzé kell tenni a Tájékoztatóban. Az értékelés pontszámok meghatározásával és rangsorolással történik, az érettségi pontok meghatározásával azonos elvek szerint.

(10) Amennyiben az Európai Gazdasági Térséghez tartozó ország állampolgára nem tudja dokumentummal igazolni a tanulmányai folytatásához szükséges magyar nyelvismeretét, számára a felsőoktatási intézmény magyar nyelvi alkalmassági vizsgát szervezhet. Az alkalmassági vizsga értékelése „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítés lehet.

20. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel 2001. január 1-jén lép hatályba.

(13) Ahol e rendelet a felvételi követelményeket vagy a felsőoktatási intézmények feladatait szakcsoportra határozza meg, ott azokat a többciklusú felsőoktatási képzési szerkezet bevezetésének egyes szabályairól szóló 381/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szerint indított képzések esetén képzési területre, illetőleg képzési ágra vonatkozóan kell teljesíteni. Ahol e rendelet a felvételi követelményeket vagy a jelentkezők számára meghatározott feladatokat szakra, szakpárra határozza meg, ott azokat a Korm. rendelet szerint indított képzések esetén alapképzési szakra, illetőleg - szükség szerint - azon belül szakirányra vonatkozóan kell teljesíteni.

(14) A Korm. rendelet szerint indított mesterképzési szakokra vonatkozik e rendelet 10. § (1) bekezdése.