Érettségi

Az érettségit az iskoláktól függően 12. illetve 13. osztály elvégzése után teszik le az osztrák diákok. A gimnáziumokban a 12. év végén (AHS) a szakközépiskolákban 13. év végén (BHS). A vizsgát abban az iskolában teszi le a tanuló, ahová az utolsó évben járt.

AHS matura
Az érettségi, írásbeli és szóbeli vizsgából áll. Az írásbeli vizsgák egy hétig tartanak, és májusban bonyolítják le. Általában 4 tárgyból érettségiznek, de a diákoknak lehetősége van arra, hogy február elejéig egy szakdolgozatot készítsenek. Amennyiben ezt elfogadják, úgy a vizsgák száma három tárgyra csökken.
Írásbeli vizsgák: Kötelező vizsgatárgyak: német, matematika, valamint egy élő, vagy holt nyelv. A negyedik írásbeli vizsga lehet egy idegen nyelvű vizsga biológiából, ábrázoló geometriából, vagy fizikából. Az írásbeli feladatsorok megoldására 4-5 óra áll a diákok rendelkezésére. A tételeket az érintett szaktanár állítja össze saját érettségiző diákjai számára, így lényegében minden osztály más tételsort kap.

Szóbeli vizsgák: A vizsgákhoz a tárgyakat különböző csoportokra osztják. A csoport: német történelem és társadalomismeret, zenekultúra, pszichológia, filozófia, vizuális kultúra B csoport: idegen nyelvek C csoport: földrajz és gazdasági ismeretek, matematika, ábrázoló geometria, biológia, környezetismeret, kémia, fizika, informatika. A szóbeli vizsgához minimum egy tárgyat kell választani a B csoportból.

Az általános gimnáziumi érettséginél szélesebb a szakközépiskolák érettségije, ott ugyanis a kötelező tárgyakhoz szakmai tárgyak jönnek, s a diákok két bizonyítványt kapnak - egy általános érettségi és egy szakképesítést nyújtó diplomát. A tételek összeállításának és az érettségi lebonyolításának módja azonban egységes.

A szaktanár az általa javasolt tételeket minden esetben a szükségesnél legalább kétszer annyit - februárban az illetékes tartományi iskolafelügyelőség elé terjeszti. Ott választanak a felkínált lehetőségből, szélsőséges esetben, ha a témát vagy a kérdést színvonal alattinak - esetleg túl nehéznek - tartják, kritikájukat jelzik, és új tételt kérnek az érintett tanártól. A választott és immár végleges tételek zárt, lepecsételt borítékban kerülnek vissza az iskolához, ahol a borítékot az érettségi napján veszi át az illetékes tanár, s bontja azt fel az osztályteremben. Visszaélésre nincs példa, ha azonban mégis idő előtt illetéktelen kézbe kerülne a tétel, az ügynek csak egy osztály lenne a károsultja. Póttétel ilyen esetre is rendelkezésre áll.

Az érettségi bizonyítvány az órán szerzett jegyeket és a szóbeli vizsgát tartalmazza. Az értékelés 1-től 5-ig terjed. 1-es a nagyon jó, 5-ös, ami nem elegendő. A diákok, akik nem felelnek meg az érettségin, lehetőséget kapnak arra, hogy egy mellékidőszakban (szeptember, október) vagy a következő évben újra próbálkozzanak.

Az érettségi bizonyítvány a művészeti szakokat leszámítva Ausztriában belépő az egyetemre: egyelőre nincs külön felvételi vizsga, és nem tesznek különbséget egyetemre készülő, avagy tovább tanulni nem kívánó érettségiző vizsgáztatása között sem.

 

Az idei érettségi főbb terminusai Ausztriában:

Írásbeli jelentkezés az érettségire

2006. január

Szakdolgozatok megvédése

2006. január 30. február 6.

Bizonyítványosztás

2006. április 28.

Tanulók kötelező tudnivalóinak közlése

2006. május 4-ig

Írásbeli vizsgák

2006. május 8-12.

Szóbeli vizsgák tervének kifüggesztése

2006. április 28.

Lehetséges konzultációk

2006. május 15-16.

Fő vizsganapok

2006. május 18-19.

Vizsgaeredmények közzététele

2006. június 9.

Tanulók kötelező tudnivalóinak ismertetése

2006. június 13. (szóbeli pótvizsgákról)

Szóbeli pótvizsga

2006. június 21-23.

Érettségi bál tanulóknak

2006. június 29.

Érettségi bál, vezetőháznak

2006. június 30.