Érettségi
Központi érettségi a németeknél nincs, minden szövetségi tartomány maga szabályozza a záróvizsgát, a különbségek akkorák is lehetnek hogy egyes tartományokban a 12. másutt a 13. év után kell vizsgázni. Elõfordul, hogy a tartományokon belül sincs egységes szabályozás: van, ahol központi érettségit írnak a diákok, van, ahol maga az iskola dolgozza ki a feladatokat, küldi el a tartományilag illetékes bíráló testületnek, majd kapja vissza nem sokkal az érettségi elõtt. Ebben az esetben több feladatsort is kidolgoznak, így senki sem tudhatja elõre, hogy éppen melyiket küldi vissza majd az érettségire a bírálóbizottság. A feladatokat általában egy-két héttel a vizsgák elõtt kapják vissza az iskolák, és széfben tárolják õket. Fél órával az érettségi elõtt az igazgató nyithatja ki a széfet. A trendek egyébként egyre inkább a tartományilag szabályozott, központi érettségik irányába mutatnak A német diákoknak csupán 30 százaléka teszi le a magyar értelemben vett érettségit (Abitur), akik szakközépiskolában vagy szakmunkásképzõkben végeznek, azokra más szabályok vonatkoznak. Az érettségi elvileg belépõ az egyetemekre is, de a felsõoktatási intézmények egyre erõsebben ragaszkodnak hozzá, hogy maguk válogathassanak a diákok között, és nincs kizárva, hogy egyes frekventáltabb szakokon hamarosan ismét bevezetik a felvételi vizsgát is
.


Központi szabályozás híján nincsenek kötelezõ érettségi tárgyak sem, de mindenképpen vizsgázni kell egy nyelvi/irodalmi, egy társadalomtudományi és egy természettudományos tárgyból. A német diákok tartománytól függõen négy vagy öt tárgyból érettségiznek. Bajorországban általában 19 évesen teszik le az érettségi vizsgát. 3 írásbeli és egy szóbeli feladatsoruk van. Ezek választhatók, de nem kombinálhatnak minden tárgyat. Kell lenni a választottak között egy idegen nyelvnek, egy természettudományi és egy társadalomtudományi tantárgynak. Két alapszintû és két emeltszintû vizsgát kell tenni. Ez utóbbit azon tárgyakból, melyet a tanuló heti 5 órában tanult. Az érettségi májusban kezdõdik és három hétig tart a vizsgaidõszak. Az írásbeli vizsgasort a bajor kultuszminisztériumban állítják össze, és mindenki a saját iskolájában írja meg. Szóbeli vizsgán az adott szaktanár kérdez. 30 percig tart a vizsga, három szemeszter anyagából kell számot adniuk.

A szóbeli vizsga másik részét a referátum adja, amely elõadásszintû felelet. Erre a feleletre több felkészülési idõt és több pontot kapnak a diákok. Amennyiben a vizsga nem sikerül, az évet meg kell ismételni, és újra kell érettségizni. A nemrég átfogó oktatási reformokat bevezetõ Baden-Würtembergben például immár kötelezõ a matematika, a német és egy idegen nyelv. A szakértõk szerint több más tartomány is fontolgatja a baden-württembergi példa követését. Az érettségi jegye egyébként csupán egyharmad részben származik a vizsgák eredményébõl, a többit az utolsó két év osztályzatai adják, így aki egyetemre akar menni, annak nem elég csupán az érettségin jól teljesítenie.

Érettségi tételek:
Fizika (PDF),
Testnevelés (PDF),
Történelem (Új oldalon)