Áttekintés
Németországban az alkotmány 7. paragrafusa értelmében a teljes oktatási rendszer állami felügyelet alatt áll. Azonban az oktatás a tartományok hatáskörébe tartozik, így a szövetség viszonylag kevés feladatot vállal magára. A tartományok hatáskörébe tartozik például a tanterv, az iskolaév meghatározása, a tanárok fizetésének meghatározása, a vizsgák, illetve a követelményrendszer kidolgozása, tartományonként eltérõ tehát a struktúra, az értékelési rendszer, a vizsgarendszer.
Tartománytól és állampolgárságától függetlenül minden hatodik életévét betöltött gyermek tankötelessé válik. A kötelezõ iskolai oktatás - tartománytól függõen 10-12 évig - a 6. életévtõl, a gyermek 18. életévéig tart. Az iskolakötelezettség teljesítéséhez a diákok 9 (néhol 10) évig nappali tagozaton tanulnak, majd (eredménytõl függõen) további tanulmányok, vagy részidõs szakmai képzés következik.
Az iskolaév a nyári szünet után kezdõdik, de pontos kezdete az adott tartománytól függ. A nyári szünet 6 hetes, az összes többi ünnepre (húsvét, pünkösd, õszi és téli szünet) hét hét áll rendelkezésre.
Németországban az oktatás ingyenes, és az iskolai tankönyvekhez is ingyen juthatnak a tanulók. Esetenként a szülõknek is hozzá kell járulniuk az iskolai tankönyvek árához, de ez alól az iskola szociális helyzetre való tekintettel mentesítheti a tanulót. Ingyenes iskolabuszt biztosítanak azoknak a tanulóknak, akik messze laknak az iskolától.
A jelenlegi kötelezõ oktatás iskola elõtti, általános iskolai és középiskolai részre oszlik
Óvoda és általános iskola
Az iskola elõtti idõszak nem tartozik a német oktatási rendszerbe, azt az ifjúsági-szociális segélynyújtás körébe sorolják. Ezért az óvodákat önkéntes jóléti szervezetek vagy a helyi önkormányzatok mûködtetik.
Az óvoda a 3 és 6 év közötti gyerekek iskolai elõkészítésének hagyományos formája. Az óvoda nem kötelezõ. Az óvodák (a szülõ szociális helyzete alapján megállapított) térítés ellenében fogadja a gyermekeket. Tanterv nincs, a német kisgyerekek kb. 7 %-a jár óvodába!
Néhány tartományban iskolai-elõkészítõ osztályok mûködnek, melyek kapcsolatban állnak az általános iskolákkal. Feladatuk az óvodás, de még nem iskoláskorú gyermekek iskolai felkészítése, tanterv alapján.
Kötelezõ oktatás: Általános iskola és középiskola alsó tagozata
Az iskolai oktatás 6 éves korban kezdõdik. A kötelezõ iskolai oktatás 10-12 évig tart, az elsõ 9 évben, a gyermekek nappali tagozaton tanulnak, míg az utolsó három évben az oktatás a hétnek csak egy részét veszi igénybe.


Kötelezõ oktatási intézmények
Általános iskola (Grundschule): 6-tól 10 éves korig (4 osztály) - kivéve Berlinben és Brandenburgban, ahol 6 osztály)
Középiskola alsó tagozata (Szekunder I.) - 10-tõl 15 éves korig, beleértve a tizedik osztályt is 16 éves korban).

Középiskolák:
Hauptschule: alapvetõ általános oktatást biztosít a tanulóknak ötödik osztálytól a kilencedik osztályig. A tizedik osztály keretében a tanulók további képesítést szerezhetnek (középiskola felsõ osztályok, vagy szakiskola=Berufsschule)
Realschule: a középiskola (Hauptschule) és a klasszikus gimnázium között áll. Szélesebb körû oktatást biztosít a tanulóknak, mint a Hauptschule, és általában az ötödik évtõl a tizedik évig tart. A Realschule-ban megszerzett bizonyítvánnyal a diákok szakiskolában tanulhatnak tovább.
Gymnasium: magasabb fokú középiskolai oktatást biztosít a tanulók számára, és általában az ötödik évtõl a tizenharmadik évig terjedõ idõszakot foglalja magában. A tizenharmadik év végén a tanulók érettségi vizsgát tesznek (Abitur), amely egyetemi jelentkezésre jogosít.
Gesamtschule: ugyanazokat a tantárgyakat oktatják, mint más középiskolákban, az ötödik évtõl a kilencedik vagy a tizedik évig (Berlin 7-10). A Gesamtschule integrálja a három elõbbi középiskola pedagógiai és szervezeti tartalmát, egyes tárgyakat azonban a 7. osztálytól kezdve kétféle szinten (magasabb-alacsonyabb) oktatnak, a késõbbi orientáció szerint. A Gesamtschule-ból átjárható az összes többi középiskolai forma. Az érettségi vizsga ugyanazokkal a feltételekkel szerezhetõ meg, mint más hagyományos iskolában.
Valamennyi német tartományban kötelezõ tantárgyak: német nyelv (irodalom), társadalomtudomány (történelem) és természettudományok valamint vallás és sport. Ezen belül az óraszámot és a tanrendet a tartományi oktatási minisztérium állapítja meg.

Értékelés

Az általános iskola elsõ két osztályában a gyerekeket egy évben kétszer értékelik (teljesítményértékelés). Ebben a jelentésben részletesen beszámolnak arról, hogy a gyerekek mennyit haladtak, mely tantárgyakban tûntek ki vagy szerepeltek gyengébben. A második év végétõl bizonyítványt kapnak, melyben már érdemjegyeket kapnak. Ahhoz, hogy a következõ osztályba léphessenek, teljesíteniük kell a minimális követelményszintet a legfontosabb tantárgyakból. Ha ezt a szintet nem érik el, osztályt kell ismételniük.

Képesítés

a) Általános iskola
A tanulók általános iskolából a középiskola alsó tagozatába kerülnek. A felsõbb osztályba kerülésrõl szóló döntést általában a szülõk vagy a kiválasztott iskola hozza meg annak az iskolának az ajánlása alapján, ahová a tanuló korábban járt.
b) Középiskola alsó tagozata
Minden tartományban a kilencedik év végén a tanulóknak lehetõségük van vizsgát tenni. Az ún. "Hauptschulabschluß" vizsga az alapja a szakmai képzésnek. A tizedik év végén ún. "Realschulabschluß" vizsgát lehet letenni. A tizedik év végén a gimnáziumi tanulók a középiskola felsõ tagozatában tanulhatnak tovább.

Anyagi támogatás

A jelenlegi szövetségi törvénykezés szerint a diákok a tizedik évtõl, mind az általános, mind a szakképesítést nyújtó iskolákban pénzügyi támogatást kaphatnak (BaföG=Szövetségi Képzési Támogatási Törvény), szüleik szociális helyzete szerint, és amennyiben más pénzügyi támogatásban nem részesülnek.

Középiskola felsõ tagozat

A középiskola felsõ tagozata nem kötelezõ:

A 16-19 éves diákok a következõ oktatási formákat vehetik igénybe:
Középiskola felsõ tagozata (általános ismeretek bõvítése)
Szakmai képzést nyújtó kurzusok, melyek gyakorlati képzésben is részesítik a tanulókat, és záróvizsgával végzõdnek (betanított szakmunkás)
Szakmai képzés (Szakmunkás bizonyítvány)
Értékelés

A tanulók értékelése pontrendszer alapján történik 1-tõl 6-ig terjedõ skálán (1=legjobb).

Bizonyítvány

A gimnázium végén a diákok négy tantárgyból érettségi vizsgát tesznek, amely írásbeli és szóbeli részbõl áll. Azok a tanulók, akik sikeresen leteszik az Abitur vizsgát, tovább folytathatják tanulmányaikat bármely felsõoktatási intézményben.