L

Lavoisier, Antoin Laurent (1743-1794)
Francia kémikus, az Akadémia tagja, a modern kémia megalapítója. 1788-ban kimutatta, hogy a levegõ gázok keveréke, amelyeket õ nevezett el oxigénnek  és nitrogénnek. Megtervezte a kémiai vegyületek elnevezésének módszerét, segített megszerkeszteni a mértékegységrendszert. Elsõként alkalmazta a tömegmegmaradás törvényét kémiai egyenletek leírásánál.
1794-ben ellenforradalmi tevékenység koholt vádjával bebörtönözték, majd lefejezték.
 
 
 
 
 
 
 
 

M

Mayow, John (1641-1679)
Aki majdnem felfedezte az oxigént.
    Angliában született, jogi és orvosi tanulmányokat folytatott. A légzéssel kapcsolatosan kezdett a kémiával
    foglalkozni, s kísérleteirõl 1674-ben megjelentetett könyvében számolt be. Kimutatta, hogy a vízzárral ellátott
    üvegedény zárt légterében az égõ gyertya, az égõ kén- és foszforrúd egy idõ múlva elalszik, és az edénybe zárt
    egér kimúllik. Megfigyelte, hogy eközben a vízszint emelkedik az edényben, tehát a levegõ egy része elfogy az
    égés során. Megállapította, hogy a puskapor légüres térben is folytatja égését, ezt a salétrom segíti elõ.
    A salétrom hevítésekor légzésre alkalmas gáz keletkezik, mely a  véráramba kerül és a szervezetben lejátszódó
    égést is biztosítja. A gázt "salétromos légszesz"-nek nevezte el. Ez a gáz az oxigén volt.
 
 
 
 
 
 
 

Mendelejev, Dimitrij (1834-1904)

Orosz kémikus, Szibériában nevelkedett egy 14 gyerekes család egyeik fiaként. Szentpéterváron tanult, majd sikeres tanár, és egyetemi professzor lett. 1869-ben dolgozta ki az elemek periódusos rendszerét.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

P

Priestley, Joseph (1733-1804)

Angol kémikus, tanár, író, politikus és lelkész. Gázkémiai kutatásai és az oxigén felfedezése tette híressé(1774). Az égést és a légzést vizsgálva megállapította, hogy a levegõnek mindössze egy ötöd része hatásos.
Az angliai Leeds városka egyik terén szobor áll, jobb kezében lencsét tart, a balban pedig tégelyt higanysalakkal megtöltve. Joseph Priestley éppen híres kísérletét végzi. A szobor talpazatán e kísérlet rövid leírása. " Szert tettem egy két hüvelyk átmérõjû, húsz hüvelyk fókusztávolságú lencsére, és segítségével tanulmányozni lezdtem, milyen fajta levegõ válik ki a legkülönbözõbb, természetes és mesterséges úton elõállított anyagokból. Sok különbözõ kísérlet után, 1774. aug.elsején megkíséreltem a higany tetején képzõdött salakból levegõt kivonni, és azt észleltem, hogy ebbõl az anyagból a levegõ könnyen kihajtható a lencse segítségével. Ezt a levegõt a víz nem nyelte el. Milyen nagy volt a meglepetésem, amikor észrevettem, hogy ebben a levegõben a gyertya nem  mindennapian fényes lánggal ég. Hasztalan igyekeztem a jelenség magyarázatát megtalálni."

S

Sheely,Carl Wilhelm (1742-1786)
Aki lemaradt az oxigén fekfedezésének dicsõségérõl.
Priestley-vel egyidõben fedezte fel az oxigént, amelyet "tûzlevegõ"-nek nevezett el, abból kiindulva, hogy égésekor mindíg hõ is keletkezik. A barnakõvel (mangán-dioxid) végzett kísérletei alatt fedezte fel az oxigént, de késve publikálta, így errõl a felfedezésrõl lemaradt. Pedig laboratóriumi jegyzõkönyve szerint 1774-ben már minden lényeges vizsgálatot elvégzett az oxigénnel.