Legfontosabb vegyületei

         Víz  ( H2O )
             Szén-dioxid ( CO2 )



 

H2O    (víz)

              Vékony rétegben színtelen, vastag rétegben kék színû folyadék. Megfagyásakor  kb. 9%-al
        nõ a térfogata.
          Sûrûsége 40C-on a legnagyobb, ezért fagynak be a tavak és a folyóvizek a felszíntõl a talaj
        felé. (A halak és egyéb vízi életformák nagy szerencséjére.)
 

            Elõállítható az alábbi egyenlet szerint:   2 H2 + O2 = 2 H2O
 

              A víz olvadáshõje, párolgáshõje, fajhõje egyaránt magas, ezért jõl alkalmazható hûtésre ill.
          hõátvivõ közegként.
          Az áramot csak kis mértékben vezeti.
          Nagyon jó poláros oldószer, jól oldja a poláros és az ionos vegyületeket.

     Az oldás folyamatát a mellékelt ábra mutatja. A dipólus víz molekulák körülveszik az ionos kötésû
vegyületet ellentétes pólusukkal. A hõmozgás és az elektrosztatikus vonzás segítségével szétrázzák az ionrácsot. A kiszakított ionokat a víz molekulák körülveszik. Ezt a folyamatot nevezzük hidratációnak. A hidratácoó mindig energia felszabadulással járó, tehát exoterm folyamat.
 
 
 



 

CO2   (szén-dioxid)

            A szén-dioxid lineáris molelula.
        Színtelen, gyengén szúrós-savanykás szagú,  a levegõnél 1,55-ször nagyobb sûrûségû gáz.
        Nem ég, az égést nem táplálja. 10%-nál nagyobb mennyiségû CO2 -t tartalmazó levegõ
        belélegzése eszméletlenséget, majd fulladást okoz.
             Vízben a  CO2  elég jól oldódik, vizes oldatában részben hidrátja, részben szénsav
        alakjában van jelen.

 
Tartalom Az oldal elejÚre